Családtörténet · Békéscsaba · 18–20. század

A Laczó család felmenői

Laczó László és Laczó Márta egyenesági ősei, a szülőktől nyolc nemzedéken át visszafelé, a békéscsabai evangélikus egyházközség és a polgári anyakönyvezés okiratai alapján.

63 név szerint ismert felmenő
61 okirat, mindegyik megnyitható
4 családi ág

Ez a családtörténet Laczó László és testvére, Laczó Márta egyenesági felmenőit mutatja be, a szülőktől visszafelé, nemzedékről nemzedékre. A család minden ismert ága Békéscsabához kötődik: az ősök túlnyomó többsége a város evangélikus egyházközségéhez tartozott, keresztelésük, házasságkötésük és haláluk a csabai egyházi és polgári anyakönyvekben maradt fenn. Kivétel a gyulai születésű, római katolikus Bogár Ferenc.

Négy nagyszülői ág fut vissza a múltba. Apai oldalon a Laczó-ág (Laczó János felmenői) és a Bogár-ág (Bogár Mária felmenői), anyai oldalon két Krnács-ág: Krnács Mátyás és Krnács Mária családja. A két Krnács-ág az eddigi okiratok szerint két külön családvonal; közös ősük nem ismert. Az egyes nemzedékeken belül a beházasodó családok – a Mazán, a Maczák, a Pataj, a Botyánszki, a Kovács, az Uhrin, a Novák és a Huszár család – is feltűnnek.

A szöveg okiratokban rögzített adatokra épül; kivételt csak a legutóbbi két nemzedék néhány, a szövegben külön jelölt adata jelent, amely a család közlésén alapul. Minden okiratból vett állítás mellett lábjegyzet áll; a honlapon a lábjegyzetre kattintva megnyílik a hivatkozott anyakönyvi bejegyzés képe. Ahol egy kapcsolatot az iratok nem mondanak ki egyértelműen, a szöveg ezt jelzi: a „valószínű” jelölés erős, de közvetett bizonyítékot jelent, a „lehetséges” jelölés pedig csak névegyezésre vagy részleges egyezésre épülő feltevést. A személyek neve mellett álló szám a nemzetközi családfakutatásban használt Ahnentafel (családfa) szám^*: az 1-es Laczó László, egy személy apja a szám kétszerese, anyja a kétszerese plusz egy.

A régi anyakönyvek nyelve korszakonként változott: a 18. század végén és a 19. század elején latinul, az 1840-es évektől magyarul vezették őket, a házassági hirdetési könyvek pedig sokáig szlovák nyelvűek voltak. Ezért ugyanaz a név többféle alakban is előfordul: Laczo, Lazo és Latzo; Krnács és Krnáč; Pataj, Patay és Patoj; Mazán és Mazan.

Háttér-információk forrásai

aAhnentafel. Wikipedia (angol nyelvű szócikk)

Az 1846-os békéscsabai evangélikus esketési anyakönyv 107. lapja — Laczó János és Laczó András kettős esküvője, 1846. november 3. A békéscsabai evangélikus esketési anyakönyv 107. lapja. A bejegyzés már magyar nyelvű; a család 1835-ig keletkezett bejegyzései még latinul készültek. 38. okirat

Kiindulópont #1

Laczó László és Laczó Márta

Laczó László 1946. november 30-án született Békéscsabán; húga, Laczó Márta 1949. április 22-én látta meg a napvilágot. Kettejük születési anyakönyvi bejegyzése nem része a feldolgozott gyűjteménynek, ezért születési adataik a család közlésén alapulnak. A családtörténet az ő szüleiktől indul.

Adatlap: minden ismert adat okirattal (1 személy)

#1 Laczó László sz. 1946 Biztos

Születés	1946. november 30., Békéscsaba (családi feljegyzés; okirat nincs a gyűjteményben)
Szülők	Laczó László (#2) és Krnács Ilona (#3) – családi adat; születési okirat nincs a gyűjteményben
Húga	Laczó Márta, sz. 1949. április 22. (családi közlés)
Megjegyzés	Húga: Laczó Márta, sz. 1949. április 22. (családi közlés). Kettejük születési bejegyzése nem része a feldolgozott gyűjteménynek.

Két születésnap

Két nap a történelemben

Mi történt Magyarországon és a világban azokon a napokon, amikor Laczó László és húga, Laczó Márta megszületett.

Laczó László születésnapja

1946. november 30., szombat

Másfél évvel a háború vége után Magyarország a koalíciós kormányzás és a békeszerződés előkészítésének időszakát élte; a világ hírei a háború utáni árrobbanásról, sztrájkokról és az atomfegyverek ellenőrzéséről szóltak.

Magyarországon

Délben Schoenfeld amerikai követ táviratban jelentette Washingtonnak, hogy Rákosi Mátyás a magyar békeszerződés mielőbbi véglegesítését sürgette: így az ország megszabadulna a megszálló csapatoktól és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság havi mintegy hárommillió dolláros költségétől^a.
Az ország ekkor négy hónapja fizetett forinttal: az új pénzt 1946. augusztus 1-jén vezették be^b.
A köztársasági elnök Tildy Zoltán, a miniszterelnök Nagy Ferenc volt^c.
Két héttel korábban, november 17-én kezdődött a szlovákiai magyarok kitelepítése Csehország szudétanémetektől elvett vidékeire^d.

A világban

Philadelphiában 102 500 néző, köztük Harry S. Truman elnök előtt a hadsereg csapata 21–18-ra legyőzte a haditengerészetét a hagyományos Army–Navy amerikaifutball-mérkőzésen; a Navy támadása az utolsó másodpercekben, néhány yardra a célvonaltól akadt el^e.
Belgrádban megszületett Marina Abramović, a későbbi világhírű performanszművész^f.
Az Egyesült Államokban tizedik napja tartott a szénbányászok sztrájkja; más iparágakban már több mint 95 000 ember maradt munka nélkül^g.
Az ENSZ leszerelési vitájában az Egyesült Államok a Szovjetunióval együtt támogatta, hogy az atomfegyverek ellenőrzése kapjon elsőbbséget; az ellenőrzés módjáról tovább folyt a vita^g.
A Fülöp-szigetek elnöke, Manuel Roxas bejelentette, hogy megállapodott az Egyesült Államokkal a közös védelmi támaszpontokról^g.
Az amerikai árszabályozás megszűnése után lemondott Paul Porter, az árhivatal vezetője; a nagykereskedelmi árak júniustól 21,8 százalékkal emelkedtek^g.
A chicagói gabonatőzsdén a búza ára egyetlen nap alatt 8 centtel, vékánként (bushel) 2,01 dollárra esett^g.

Laczó Márta születésnapja

1949. április 22., péntek

Magyarország a május 15-i országgyűlési választásra készült, Kínában pedig a kommunista csapatok átkeltek a Jangcén.

Magyarországon és magyar vonatkozásban

Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága 34 szavazattal 6 ellenében, 11 tartózkodás mellett elfogadta Bolívia határozati javaslatát, amely mély aggodalmát fejezte ki a magyarországi és bulgáriai emberi jogi helyzet, köztük a Mindszenty-per miatt; a közgyűlés április 30-án fogadta el a határozatot^h,i.
Négy nappal korábban, április 18-án Budapesten aláírták a magyar–csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést^j.
Az ország a május 15-i választásra készült, amelyen a Népfront egyetlen közös listával indult; a hivatalos eredmény szerint 94,7 százalékos részvétel mellett 95,6 százalékot kapott^j,k.
Rajk László ekkor még külügyminiszter volt; május 30-án letartóztatták, és október 15-én kivégezték^l.
Az év filmsikere a január 10-én bemutatott Mágnás Miska volt^m.

A világban

Londonban megnyílt a Nemzetközösség miniszterelnökeinek konferenciája; az április 29-ig tartó tanácskozás eredménye a Londoni Nyilatkozat lett, amely lehetővé tette, hogy India köztársaságként is a Nemzetközösség tagja maradjonⁿ.
Kínában a kommunista csapatok sorra foglalták el a Jangcétól délre fekvő városokat; a nacionalista kormány tisztviselői repülőgépen menekültek Nankingból, amely másnap elesett^o.
Truman amerikai elnök különüzenetben kérte a Kongresszustól egy nemzeti egészségügyi program elfogadását, benne a kötelező egészségbiztosítással^p.
Az amerikai jegybank enyhítette a részletfizetés szabályait: a futamidő legfeljebb 24 hónap, az önrész – az autók kivételével – 10 százalék lettⁱ.
Mississippiben megszületett Spencer Haywood, a későbbi olimpiai bajnok (1968) és NBA-bajnok (1980) kosárlabdázó^q.

Háttér-információk forrásai

Történelmi háttér · 1914–1949

Békéscsaba a két világháború és az újrakezdés idején

Az első világháború kitörésekor, 1914. augusztus 1-jén a Békés és Csongrád vármegyei katonákból álló császári és királyi 101. gyalogezred a békéscsabai laktanyából indult a frontra. Ennek az ezrednek volt katonája az a 20 éves Laczó András is, aki minden valószínűség szerint Laczó János bátyja volt, és akit 1916. szeptember 26-i halálnappal holttá nyilvánítottak⁸. 1918-ban Békéscsaba rendezett tanácsú város lett. 1919. április 26-án a román hadsereg ellenállás nélkül bevonult a városba, és 1920. március 20-ig megszállva tartotta. Az 1920-as trianoni békeszerződés után a megye elvesztette hagyományos piaci kapcsolatai nagy részét. Az 1920-as népszámláláskor a lakosság kis többsége még szlováknak vallotta magát, 1930-ra a magyarok kerültek többségbe.

A szőlőskertekből nőtt ki a Jamina nevű városrész, hivatalos nevén Erzsébethely, ahová főként szegény szlovák zsellérek költöztek; nevét a vályogvetéshez használt agyaggödrökről kapta. Krnács Mária 1902-ben itt, az Erzsébethely 150. szám alatt lakott szüleivel¹².

1944 júniusában a város zsidó lakosságának túlnyomó többségét deportálták. 1944. szeptember 21-én szövetséges bombázók támadták a vasútállomást és környékét, közel száz ember halt meg; a szovjet csapatok október 6-án nagyobb harc nélkül vonultak be. A háború után, 1946 ősze és 1948 vége között a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében mintegy 7400 lakos, köztük körülbelül 6200 evangélikus hagyta el Békéscsabát. 1946. augusztus 1-jén a hiperinfláció miatt elértéktelenedett pengő helyett bevezették a forintot.

Korabeli fényképek a Fortepan szabad archívumából

Fortepan 17909Ünnepség a békéscsabai Széchenyi ligetben1915 · FORTEPAN / Jankovszky György · CC BY-SA 3.0A fénykép megnyitása ↗Fortepan 29415A Kossuth-szobor a Kossuth téren1930 · FORTEPAN / Szávoszt-Vass Dániel · CC BY-SA 3.0A fénykép megnyitása ↗Fortepan 100990Csoportkép a Szent István téren, a Postapalotánál1933 · FORTEPAN / Gyollai Jánosné · CC BY-SA 3.0A fénykép megnyitása ↗Fortepan 11039Békéscsabai leányosztály tanulói1933 · FORTEPAN / Mészöly Leonóra · CC BY-SA 3.0A fénykép megnyitása ↗Fortepan 184026A békéscsabai vasútállomás1936 · FORTEPAN / Ferencz Zoltán Zénó · CC BY-SA 3.0A fénykép megnyitása ↗

A kártyára kattintva a fénykép nagy felbontásban, új lapon nyílik meg a Fortepan képtárából. Felhasználási feltétel a Fortepan és az adományozó megnevezése (CC BY-SA 3.0).

Források (12)

I. nemzedék · Ahnentafel (családfa) #2–3

Szülők

2 felmenő hely, ebből 2 név szerint ismert

közös felmenők

#2 Laczó László
#3 Krnács Ilona

Szülők #2, #3

Laczó László és Krnács Ilona

Laczó László 1921. augusztus 1-jén született Békéscsabán, és augusztus 6-án keresztelték az evangélikus templomban¹. A keresztelési anyakönyv édesanyjaként Bogár Máriát nevezi meg, aki akkor Csabán, a Vas utca 5. szám alatt lakott; apa nélkül, „nem törvényes” gyermekként jegyezték be. Keresztszülei Bogár Ferenc és Bezegh Mária voltak¹ – ugyanígy, Bogár Ferenc és Bezeg Mária néven szerepel Bogár Mária két szülője az 1904-es születési bejegyzésben². Szülei, Laczó János és Bogár Mária, 1935-ben kötöttek házasságot³; Laczó László 1945-ös házassági bejegyzése már Laczó Jánost nevezi meg apjaként⁴.

Krnács Ilona 1923. január 31-én született Békéscsabán, Krnács Mátyás és Krnács Mária leányaként⁴.

Kettejük házasságát 1945. október 27-én jegyezték be Békéscsabán, a polgári házassági anyakönyv 281. tételeként, Maján Gyula anyakönyvvezető előtt⁴. A vőlegény 24 éves volt, foglalkozása MÁV órabéres őr, lakása Békéscsaba V. kerület, Orosházi utca 104.; a 22 éves menyasszony a Perényi utca 51. szám alatt lakott. Mindketten ágostai hitvallású evangélikusok voltak. Tanúik Filipinyi György (Deák utca 11.) és Krnács András (Sztraka utca 56.) voltak⁴. A Sztraka utca 56. ugyanaz a ház, ahol a menyasszony nagyapja, Krnács Márton 1925-ben meghalt⁵. Az utcát 1910-ben nevezték el Sztraka Károly tanítóról, aki 1825 és 1863 között tanított Csabán; korábban Megyeri utcának hívták, ma Botyánszki Pálné utca^a. A vőlegény munkahelye, a vasút régóta meghatározta Csaba életét: a Szolnok–Arad vonal 1858-ban érte el a várost, az Alföld–Fiumei Vasút 1871-es befejezésével Csaba vasúti csomóponttá vált, az állomás új felvételi épületét pedig 1933-ban adták át^b.

Laczó László 1979. július 10-én, 57 évesen hunyt el. Felesége, Krnács Ilona több mint négy évtizeddel élte túl: 2020. december 20-án, 97 évesen halt meg. Halálozási adataik a család közlésén alapulnak; halotti bejegyzésük nem része a feldolgozott gyűjteménynek.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#2 Laczó László 1921–1979 Biztos

Születés	1921. augusztus 1., Békéscsaba^1,4
Keresztelés	Békéscsaba, evangélikus egyházközség; 1921. augusztus 6., 419. sz.¹
Szülők	Laczó János és Bogár Mária⁴; az 1921-es keresztelőben csak az anya, Bogár Mária szerepel, a gyermek „nem törvényes” jelöléssel¹
Házasság	1945. október 27., Békéscsaba, polgári házasság, 281. sz. – Krnács Ilona (#3); tanúk: Filipinyi György (Deák u. 11.), Krnács András (Sztraka u. 56.); anyakönyvvezető: Maján Gyula⁴
Gyermekek	Laczó László (#1) és Laczó Márta
Keresztszülők	Bogár Ferenc és Bezegh Mária¹
Lakóhelyek	1921: Csaba, Vas u. 5. (anyja lakása)¹; 1945: Békéscsaba V., Orosházi u. 104.⁴
Foglalkozás	1945: MÁV órabéres őr („máv. órabéres őr”)⁴
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus^4,1
Halálozás	1979. július 10. (családi közlés; okirat nincs a gyűjteményben)

#3 Krnács Ilona 1923–2020 Biztos

Születés	1923. január 31., Békéscsaba⁴
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Krnács Mátyás és Krnács Mária⁴
Házasság	1945. október 27. – Laczó László (#2)⁴
Gyermekek	Laczó László (#1) és Laczó Márta
Lakóhelyek	1945: Békéscsaba, Perényi u. 51.⁴
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus⁴
Halálozás	2020. december 20. (családi közlés; okirat nincs a gyűjteményben)

Történelmi háttér · 1867–1914

A gyarapodó Békéscsaba: a kiegyezéstől az első világháborúig

A kiegyezés utáni évtizedekben Csaba tovább gyarapodott: az 1870-es népszámlálás 27 624, az 1900-as 33 976 lakost talált. 1900-ban a lakosság mintegy harmada tanyán élt. A tanyai gyermekeknek az evangélikus egyház külön iskolákat nyitott, egyebek közt 1879-ben Fényesen. Krnács Mátyás 1877-ben tanyán született, családja 1902-ben a Fényes 6. szám alatt élt^11,12. 1871-ben átadták a Nagyvárad–Fiume vasútvonalat, 1873-ban felavatták a ma is álló városházát.

Az 1890-es évek agrárszocialista mozgalmai Csabát is elérték: 1891. május 2-án a heti piacon gyülekező munkások megmozdulását katonaság és csendőrség oszlatta fel. 1906-ban Áchim L. András megalapította a Magyarországi Parasztpártot.

1895. október 1-jén bevezették az állami anyakönyvezést: ettől kezdve a születést, a házasságot és a halált a polgári anyakönyvvezető jegyezte be, az egyházi anyakönyveket pedig emellett vezették tovább. Ezért a családtörténet ettől az időponttól polgári anyakönyvekre is támaszkodik; Laczó András 1895. novemberi születése már az állami anyakönyvben szerepel⁷. A település hivatalos neve 1900. június 13-án lett Békéscsaba; a korábbi iratok Csabaként említik.

Korabeli fényképek a Fortepan szabad archívumából

Fortepan 174895Az Állami Elemi Iskola III. osztálya az 1904/05-ös tanévben1905 · FORTEPAN / Kajáriné Lipták Márta · CC BY-SA 3.0A fénykép megnyitása ↗

A kártyára kattintva a fénykép nagy felbontásban, új lapon nyílik meg a Fortepan képtárából. Felhasználási feltétel a Fortepan és az adományozó megnevezése (CC BY-SA 3.0).

Források (7)

II. nemzedék · Ahnentafel (családfa) #4–7

Nagyszülők

4 felmenő hely, ebből 4 név szerint ismert

Laczó-ág

#4 Laczó János

Bogár-ág

#5 Bogár Mária

Krnács Mátyás ága

#6 Krnács Mátyás

Krnács Mária ága

#7 Krnács Mária

Nagyszülők · Laczó-ág #4

Laczó János

Laczó János 1898. február 26-án, délben született Békéscsabán, a Fő utca 137. szám alatt. A polgári születési anyakönyv szerint apja, a 25 éves Laczó András „földbirtokosnak segítő családtagja” volt, anyja a 24 éves Mazan Erzsébet, háztartásbeli; a szülők lakása a Bakos utca 822. szám alatt volt⁶. Bátyja, András, 1895. november 22-én ugyanebben a Bakos utcai házban született⁷.

Ez a báty minden valószínűség szerint azonos azzal a 20 éves békéscsabai földművessel, Laczó Andrással, a császári és királyi 101. gyalogezred gyalogosával, akit az első világháborúban a Belügyminisztérium 85766/1917. számú rendelete holttá nyilvánított; halála napjaként 1916. szeptember 26-át 1918. június 18-án jegyezték be Békéscsabán⁸.

Laczó János 1935. október 31-én kötött polgári házasságot Bogár Máriával, akkor 37 évesen, földművesként; lakása a Gyóni Géza utca 7. szám alatt volt. Az utca névadója, Gyóni Géza (1884–1917) költő csabai származású családból jött, 1900-ban került a városba rokonához, és 1917-ben a krasznojarszki hadifogolytáborban halt meg^a. Tanúik Laczó Mihály (Haán utca 6/a) és Hrabovszki János voltak³. Laczó János két nagyszülője 1927-ben a Haán utca 6. szám alatt halt meg^9,10. Fiuk, László, ekkor már 14 éves volt¹.

Háttér-információk forrásai

aBékéscsaba Megyei Jogú Város Értéktára: Gyóni Géza munkássága

Adatlap: minden ismert adat okirattal (1 személy)

#4 Laczó János 1898– Biztos

Születés	1898. február 26., déli 12 óra, Békéscsaba (Fő utca 137.)⁶
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Laczó András (25 éves) és Mazan Erzsébet (24 éves)^6,3
Házasság	1935. október 31., Békéscsaba, polgári házasság, 268. sz. – Bogár Mária (#5); tanúk: Laczó Mihály (II., Haán u. 6/a), Hrabovszki János (II., Wesselényi u. 7.); anyakönyvvezető: dr. Linder Pál³
Gyermekek	Laczó László (#2, sz. 1921)⁴
Testvérek	bátyja, Laczó András (sz. 1895. nov. 22.)⁷, aki minden valószínűség szerint azonos az 1916. szeptember 26-i halálnappal holttá nyilvánított, 20 éves Laczó András földművessel (cs. és kir. 101. gyalogezred)⁸
Lakóhelyek	1898: a szülők lakása Békés-Csaba (Bakos utca) 822.⁶; 1935: Békéscsaba I., Gyóni Géza u. 7.³
Foglalkozás	1935: földműves³
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus^6,3
Halálozás	nem ismert (okirat nincs a gyűjteményben)

Nagyszülők · Bogár-ág #5

Bogár Mária

Bogár Mária 1904. március 31-én, este 7 órakor született Békéscsabán, a szülők lakásán, az 1197. számú házban. Apja, Bogár Ferenc római katolikus vallású, Gyulán született korcsmáros volt, anyja, Bezeg Mária, Békéscsabán született evangélikus asszony; Máriát anyja vallásában jegyezték be².

1921-ben a Vas utca 5. szám alatt lakott, amikor fia, László megszületett¹; 1935-ben, házasságkötésekor az Orosházi utca 65. szám alatt élt³. A házassági anyakönyv utólagos bejegyzése szerint 1960. szeptember 3-án halt meg^3,2.

Adatlap: minden ismert adat okirattal (1 személy)

#5 Bogár Mária 1904–1960 Biztos

Születés	1904. március 31., este 7 óra, Békéscsaba 1197., a szülők lakásán²
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Bogár Ferenc és Bezeg Mária^2,3
Házasság	1935. október 31. – Laczó János (#4)³
Gyermekek	László (#2, sz. 1921)¹
Lakóhelyek	1904: Békéscsaba 1197.²; 1921: Csaba, Vas u. 5.¹; 1935: Békéscsaba V., Orosházi u. 65.³
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus^2,3
Halálozás	1960. szeptember 3. (utólagos bejegyzés a házassági anyakönyvben; halotti akv. 51/1960)^3,2

Nagyszülők · Krnács Mátyás ága #6

Krnács Mátyás

Krnács Mátyás 1877. február 20-án született, és két nappal később keresztelték. Szülei Krnács Pál és Orvos Judit földművesek voltak, akik ekkor Csaba határában, tanyán („Csaba szállás”) éltek¹¹. Az alföldi tanyákat kezdetben szállásnak hívták^a. Haan Lajos 1858-ban kezdett csabai városleírása szerint ezeken a tanyákon a gazdák laktak, „csak asszonyikat hagyván itthon”^b; 1900-ban Csaba lakosságának mintegy 30 százaléka élt tanyán^c.

1902. november 4-én kötött házasságot Krnács Máriával. A polgári házassági bejegyzés szerint béres volt, és szüleivel együtt a Fényes 6. szám alatt lakott; apja ekkor napszámosként dolgozott¹². A béres egész évre szegődött el, bére a századforduló táján főként természetben járt – búza, árpa, kukorica, sertés, ruha –, mellé kevés készpénz^d; Csabán a nagygazdák tanyáin a kommenciós béres családjával együtt teljesített szolgálatot^e. A Fényes Békéscsabától néhány kilométerre, Gyula irányában fekvő településrész; az ott élő evangélikusoknak soha nem volt templomuk, tanyai iskolájuk csak 1930-ban épült fel^f.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (1 személy)

#6 Krnács Mátyás 1877– Biztos

Születés	1877. február 20., Csaba szállás^11,12
Keresztelés	Békéscsaba, evangélikus egyházközség; 1877. február 22., 196. sz.; keresztszülők: Molnár András és V[?]linek Dorottya¹¹
Szülők	Krnács Pál és Orvos Judit^11,12
Házasság	1902. november 4., Békéscsaba, polgári házasság, 212. sz. – Krnács Mária (#7); tanúk: Surinás János napszámos, Csicsely Mihály hajdú; anyakönyvvezető-helyettes: Bohus Ferenc¹²
Gyermekek	Krnács Ilona (#3, sz. 1923)⁴
Lakóhelyek	1877: Csaba szállás¹¹; 1902: Békéscsaba, Fényes 6.¹²
Foglalkozás	1902: béres¹²
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus¹²
Halálozás	nem ismert

Nagyszülők · Krnács Mária ága #7

Krnács Mária

Krnács Mária 1882. szeptember 23-án született Békéscsabán, Krnács Márton és Zsilák Mária leányaként¹². Házasságkötésekor napszámos volt, és szüleivel az Erzsébethely 150. szám alatt lakott. A napszámos jellemzően föld nélküli agrármunkás volt, aki napkeltétől napnyugtáig dolgozott, és a legrosszabbul kereső munkások közé tartozott; a nők a teljes napszám mintegy 60 százalékát kapták^a. Erzsébethely hivatalosan 1898-ban kapta nevét, a helyiek azonban ma is Jaminának hívják; téglagyárai 1891-ben és 1908-ban létesültek^b, evangélikus temploma 1875–76-ban épült^c. Írni nem tudott: a házassági anyakönyvet a bejegyzés szerint „írástudatlansága folytán” kézjegyével látta el¹². Leányuk, Krnács Ilona 1923-ban született⁴.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (1 személy)

#7 Krnács Mária 1882– Biztos

Születés	1882. szeptember 23., Békéscsaba¹²
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Krnács Márton és Zsilák Mária¹²
Házasság	1902. november 4. – Krnács Mátyás (#6); írni nem tudott, kézjeggyel látta el a bejegyzést¹²
Gyermekek	Krnács Ilona (#3)⁴
Lakóhelyek	1902: Békéscsaba, Erzsébethely 150.¹²
Foglalkozás	1902: napszámos¹²
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus¹²
Halálozás	nem ismert

Történelmi háttér · 1848–1867

Forradalom, jobbágyfelszabadítás, vasút: Békéscsaba 1848 és 1867 között

A pesti forradalom hírét Csaba 1848. március 19-én kapta meg hivatalosan, és még aznap megalakult a nemzetőrség. A forradalmi kormány 1848-ban rendezett tanácsú várossá tette a települést; 1848. július 3-án 2000 Békés megyei nemzetőr indult Csabáról a nagybecskereki táborba. A szabadságharc leverése után a város elvesztette rendezett tanácsú jogállását.

A jobbágyterhek megváltását Csaba már 1845-ben saját örökváltsági szerződéssel rendezte, így amikor az 1848. évi IX. törvénycikk kötelezővé tette az örökváltságot, a csabaiak ezen már túl voltak. 1858. október 25-én megnyílt a Tiszavidéki Vasút Szolnok–Arad vonala, és Csaba vasútállomást kapott, ami elindította a város iparosodását. Az osztrák–magyar kiegyezést a magyar országgyűlés 1867. május 29-én szavazta meg.

A család tagjai ebben az időszakban is a földből éltek: Laczó Andrást 1851-ben földműves gazdaként, Krnács Márton szüleit 1856-ban zsellérként, Krnács Istvánt 1850-ben kertészként jegyezték be^29,23,20.

Források (6)

III. nemzedék · Ahnentafel (családfa) #8–15

Dédszülők

8 felmenő hely, ebből 8 név szerint ismert

Laczó-ág

#8 Laczó András
#9 Mazán Erzsébet

Bogár-ág

#10 Bogár Ferenc
#11 Bezzeg Mária

Krnács Mátyás ága

#12 Krnács Pál
#13 Orvos Judit

Krnács Mária ága

#14 Krnács Márton
#15 Zsilák Mária

Dédszülők · Laczó-ág #8, #9

Laczó András és Mazán Erzsébet

Laczó András 1873. szeptember 15-én született a Csaba 822. számú házban, Laczó András és Patay Judit földművesek fiaként; szeptember 17-én keresztelte Haan Lajos lelkész, keresztszülei Zahorán András és Zahorán Ilona voltak¹³. Haan Lajos (1818–1891) 1855-től haláláig volt Csaba evangélikus lelkésze, apja, Haan János utódaként; a város és Békés vármegye történetének kutatója, 1877-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja^a. A házszámok ekkor még nem utcánként, hanem folyamatosan követték egymást: a belterületen 1-től 2400-ig, a Körös-gáttól Jamináig külön sorozatban 1-től 1800-ig számozták a házakat; az utcánkénti számozást csak 1910-ben vezették be^b.

Mazán Erzsébet 1875. augusztus 25-én született, és két nappal később keresztelték; szülei Mazan János és Maczák Ilona földművesek voltak¹⁴. Egy évvel korábban, 1874 áprilisában két testvére született ikrekként, György és Erzsi, akik még abban a hónapban meghaltak¹⁵; az 1875-ben született leány ugyanazt a nevet kapta. A 19. század végén Magyarországon tíz gyermek közül csak hét érte meg az első születésnapját^c. Az 1895-ös esketési iratok kettős néven, Mazan Maczák Erzsébetként említik, anyja családnevével együtt¹⁶.

Kettejük esküvője 1895. május 16-án volt a csabai evangélikus templomban. A bejegyzés a vőlegényt 21, a menyasszonyt 18 évesnek írja (keresztelője szerint Erzsébet ekkor már 19 éves volt); a vőlegény a 822., a menyasszony a 137. számú házban lakott^16,14. A szlovák nyelvű hirdetési könyv mindkettejük szüleit felsorolja, és ezzel a két nemzedék közötti kapcsolatot közvetlenül igazolja¹⁶. A fiatal pár a 822. számú házban élt, ahol a vőlegény 1873-ban született, és amelyet az 1895-ös és 1898-as bejegyzések Bakos utca 822.-ként adnak meg^13,7,6. Itt született 1895. november 22-én András fiuk⁷; János 1898. február 26-án a Fő utca 137. szám alatt jött világra, a szülők lakása ekkor is a Bakos utca 822. volt⁶.

Laczó András földműves volt; 1898-ban „földbirtokosnak segítő családtagjaként” jegyezték be^7,6. 1932-ben a Budapesti Közlöny hivatalos értesítője árverést hirdetett „Laczó András (nős Mázán Erzsébettel)” ellen: a Magyar Általános Hitelbank Rt. követelése miatt a békéscsabai járásbíróság a Gerendás községhez tartozó Traulmansdorfi dűlőben álló házának, udvarának, kertjének, legelőjének és szántójának árverését rendelte el, 28 222 pengős kikiáltási áron¹⁷. Gerendás a Csaba környéki tanyavilág egyik központja volt^d. Laczó András és Mazán Erzsébet halálának időpontja a feldolgozott iratokból nem ismert.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#8 Laczó András 1873– Biztos

Névváltozatok	Laczo András
Születés	1873. szeptember 15., Csaba 822.¹³
Keresztelés	Békéscsaba, evangélikus egyházközség; 1873. szeptember 17., 744. sz.; keresztszülők: Zahorán András és Zahorán Ilona; lelkész: Haan Lajos¹³
Szülők	Laczó András és Patay (Pataj) Judit, földművesek^13,16
Házasság	1895. május 16., evangélikus esketés, 53. sz. – Mazan Maczák Erzsébet (#9); a bejegyzés szerint a vőlegény 21, a menyasszony 18 éves (keresztelője alapján 19); tanúk: Lipták Mihály, Gyurko András¹⁶
Gyermekek	András (sz. 1895. nov. 22.)⁷; János (#4, sz. 1898)⁶
Lakóhelyek	Csaba 822. (1873, 1895)^13,16; Bakos utca 822. (1895, 1898)^7,6; 1932: ingatlan a gerendási határban, a Traulmansdorfi dűlőben¹⁷
Foglalkozás	földműves (1895)⁷; „földbirtokosnak segítő családtagja” (1898)⁶
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus^6,7
Halálozás	nem ismert
Egyéb	1932: a Magyar Általános Hitelbank Rt. végrehajtást kért ellene; a békéscsabai járásbíróság árverést rendelt el a Traulmansdorfi dűlőbeli házra, udvarra, kertre, legelőre és szántóra (kikiáltási ár 28 222 pengő)¹⁷

#9 Mazán Erzsébet 1875– Biztos

Névváltozatok	Mazan Erzsébet, Mazan Maczák Erzsébet, Alžbeta Mazan Macák, Mázán Erzsébet
Születés	1875. augusztus 25., Csaba 127.¹⁴
Keresztelés	Békéscsaba, evangélikus egyházközség; 1875. augusztus 27., 651. sz.; keresztszülők: Zsíros Pál és Gajdács Mária; lelkész: Sárkány Emil¹⁴
Szülők	Mazan János és Maczák Ilona, földművesek^14,16
Házasság	1895. május 16. – Laczó András (#8)¹⁶
Gyermekek	András (1895)⁷; János (#4, 1898)⁶
Testvérek	két testvére, az 1874 áprilisában született ikrek, György és Erzsi, még abban a hónapban meghalt¹⁵
Lakóhelyek	Csaba 137. (1895)¹⁶; Bakos utca 822. (1895, 1898)^7,6
Foglalkozás	háztartásbeli (1898)⁶
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus^6,7
Halálozás	nem ismert

Dédszülők · Bogár-ág #10, #11

Bogár Ferenc és Bezzeg Mária

Bogár Ferenc Gyulán született 1869 vagy 1870 körül; 1904-ben 34, 1925-ben 56 évesnek írták^2,18. Gyula ekkor a vármegye székhelye volt; ezt a szerepet csak 1950-ben vette át Békéscsaba^a. Római katolikus volt. Leánya, Mária születésekor korcsmárosként, Békéscsabán, az 1197. számú házban élt². Kocsmát csak kocsmajoggal lehetett tartani; a kocsmák gyakran bérletben működtek, és a bérlő kocsmárosnak óvadékot kellett letennie^b. Az italmérési jog 1888-tól állami monopólium volt^c. 1925. december 31-én délelőtt halt meg szívszélhűdésben, szabóként, a Tátra utca 6. szám alatti lakásában; halotti bejegyzése szerint szülei, Bogár Ferenc és Danila Anna, ekkor már nem éltek¹⁸. A halotti bejegyzés halálokként szívszélhűdést jegyzett be; a kor lexikonai ezt az apoplexia cordis magyar neveként tartották számon^d.

Felesége, Bezzeg (Bezeg, Bezzegh) Mária evangélikus volt, és Békéscsabán született; 1904-ben 31 éves volt². Ezzel egyezik az 1873. január 15-én született és 17-én keresztelt Bezeg Mária, akinek szülei Bezeg Dániel csizmadia és Such Judit voltak¹⁹. Más Bezeg Mária az 1871 és 1874 közötti csabai keresztelési mutatóban nem szerepel, ezért az azonosítás valószínű, de nem bizonyított. Bogár Ferenc és Bezzeg Mária házasságkötése az 1898 és 1904 közötti csabai evangélikus esketési és hirdetési könyvekben nem szerepel; helye és ideje nem ismert.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#10 Bogár Ferenc kb. 1869–1925 Biztos

Névváltozatok	Bogár Ferencz
Születés	kb. 1869–1870, Gyula (Békés vármegye) – 1904-ben 34 éves, 1925-ben 56 éves^2,18
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Bogár Ferenc és Danila Anna¹⁸
Házasság	ideje és helye nem ismert – Bezzegh Mária (#11) – a házasságkötés nem került elő^2,18
Gyermekek	Mária (#5, sz. 1904)²
Lakóhelyek	1904: Békéscsaba 1197.²; 1925: Békéscsaba II., Tátra u. 6.¹⁸
Foglalkozás	korcsmáros (1904)²; szabó (1925)¹⁸
Vallás	római katolikus^2,18
Halálozás	1925. december 31., délelőtt 10 óra, Békéscsaba; oka: szívszélhűdés¹⁸

#11 Bezzeg Mária kb. 1873– Biztos

Névváltozatok	Bezeg, Bezegh, Bezzegh Mária
Születés	kb. 1872–1873, Békéscsaba (1904-ben 31 éves)²; valószínűleg azonos az 1873. január 15-én született, 17-én keresztelt Bezeg Máriával¹⁹
Keresztelés	nem ismert
Szülők	valószínűleg Bezeg Dániel csizmadia és Such Judit¹⁹
Házasság	ideje és helye nem ismert – Bogár Ferenc (#10)^2,18
Gyermekek	Mária (#5, 1904)²
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus²
Halálozás	nem ismert; 1925 végén még élt¹⁸

Dédszülők · Krnács Mátyás ága #12, #13

Krnács Pál és Orvos Judit

Krnács Pál 1850. május 1-jén született, és másnap keresztelték; szülei Krnács István kertész és Glonda Judit voltak²⁰. A kertészkedés Csabán régi hagyomány volt: Fényes Elek 1839-ben azt írta, hogy a csabaiak különös gyönyörűséget lelnek a kertészkedésben és a zöldségtermesztésben, és hogy „a csabai hagyma eléggé ismeretes”^a.

1872. január 16-án vette feleségül Orvos Juditot: a bejegyzés szerint a vőlegény 22 (keresztelője alapján 21), a menyasszony 19 éves volt, mindketten földművesek, és mindketten a Csaba 2336. számú házban laktak²¹. A szlovák nyelvű hirdetési könyv szerint a vőlegény apja Štefan (István), anyja az akkor már elhunyt Juda Glonda; a menyasszony apja Ondrej (András), anyja Mária, akinek családneve Krašňi-ként olvasható, de bizonytalan²². A hirdetés margóján az esketés napja („Copul. d. 16 Jan.”) is szerepel, a tanúk neve pedig megegyezik az esketési bejegyzésével, így a két irat biztosan ugyanarra a házasságra vonatkozik^21,22. Hogy ez a házaspár azonos Krnács Mátyás szüleivel, azt a nevek teljes egyezése támasztja alá; ezért ez a hozzárendelés, és vele Krnács István és Glonda Judit szülői szerepe, valószínű (erős).

Fiuk, Mátyás 1877-ben született Csaba határában, tanyán¹¹. 1902-ben Krnács Pál napszámosként, feleségével a Fényes 6. szám alatt élt¹².

Háttér-információk forrásai

aTanulmány a csabai kertészkedésről. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1985

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#12 Krnács Pál 1850– Biztos

Névváltozatok	Pavel Krnáč
Születés	1850. május 1.²⁰
Keresztelés	Békéscsaba, evangélikus egyházközség; 1850. május 2., 336. sz.²⁰
Szülők	Krnács István kertész és Glonda Judit^20,22
Házasság	1872. január 16., evangélikus esketés, 23. sz. – Orvos Judit (#13); tanúk: Bikiszky[?] János, Valyuch György^21,22
Gyermekek	Mátyás (#6, sz. 1877)¹¹
Lakóhelyek	1872: Csaba 2336.²¹; 1877: Csaba szállás¹¹; 1902: Fényes 6.¹²
Foglalkozás	földműves (1872, 1877)^21,11; napszámos (1902)¹²
Vallás	evangélikus²¹
Halálozás	nem ismert
Megjegyzés	Az 1872-es házasság és az 1850-es keresztelő hozzárendelése a nevek teljes egyezésén alapul (valószínű, erős).

#13 Orvos Judit kb. 1852– Biztos

Névváltozatok	Juda Orvoš
Születés	kb. 1852–1853 (1872 januárjában 19 éves)²¹
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Orvos András (Ondrej) és Krašňi[?] Mária²²
Házasság	1872. január 16. – Krnács Pál (#12)²¹
Gyermekek	Mátyás (#6, 1877)¹¹
Lakóhelyek	1872: Csaba 2336.²¹; 1902: Fényes 6.¹²
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	evangélikus²¹
Halálozás	nem ismert

Dédszülők · Krnács Mária ága #14, #15

Krnács Márton és Zsilák Mária

Krnács Márton 1856. július 27-én született a Csaba 830. számú házban, és július 30-án keresztelte Haan Lajos lelkész. Szülei, Krnács Márton és Baliga Katalin, zsellérek voltak; keresztszülei Mravik Pál zsellér és Miklya Dorottya²³. A zsellérek a jobbágyság alsó rétegét alkották; voltak házas és házatlan zsellérek, és a jobbágyfelszabadításkor nagy többségük nem vagy csak minimális földhöz jutott^a. Csabán 1846-ban a legelőket 606 úrbéri telek és 764 zsellérház alapján osztották fel^b.

1878. május 13-án vette feleségül a 19 éves Zsilák Máriát. A bejegyzés szerint 23 éves (keresztelője alapján 21 éves) vőlegény földművesként az 1397., a menyasszony a 168. számú házban lakott; tanúik Hugyecz György és Zsibrita András földművesek voltak, az esketést Bakay Péter végezte²⁴. A hirdetési könyv szerint a vőlegény anyja ekkor már nem élt, a menyasszony szülei pedig Zsilák Mihály és Ilona voltak²⁵.

1902-ben Krnács Márton napszámosként, családjával az Erzsébethely 150. szám alatt élt¹². 1925. június 24-én délután halt meg végelgyengülésben, 69 évesen, ácsként, a Sztraka utca 56. szám alatti lakásában; felesége, Zsilák Mária ekkor még élt⁵. A végelgyengülés a korabeli szóhasználatban az időskori leépülés halálokként bejegyzett neve volt^c.

Zsilák Mária keresztelője nem azonosítható biztosan. 1858–1859-ben egyetlen olyan Zsilák Mária született Csabán, akinek apja Mihály volt: az 1859. május 1-jén világra jött leány, akinek anyja azonban Havran Mária²⁶. Havran Mária 1855-ben ment férjhez Zsilák Mihályhoz²⁷, és 1866-ban meghalt²⁸; az 1878-as hirdetés viszont élő anyát, Ilonát nevez meg²⁵. Az ellentmondás feloldásáig ez a keresztelő csak lehetséges.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#14 Krnács Márton 1856–1925 Biztos

Névváltozatok	Martin Krnáč
Születés	1856. július 27., Csaba 830.²³
Keresztelés	Békéscsaba, evangélikus egyházközség; 1856. július 30., 551. sz.; keresztszülők: Mravik Pál zsellér és Miklya Dorottya; lelkész: Haan Lajos²³
Szülők	Krnács Márton és Baliga Katalin, zsellérek^23,5
Házasság	1878. május 13., evangélikus esketés, 71. sz. – Zsilák Mária (#15); tanúk: Hugyecz György és Zsibrita András földművesek; eskető: Bakay Péter^24,25
Gyermekek	Mária (#7, sz. 1882)¹²
Lakóhelyek	1878: Csaba 1397.²⁴; 1902: Erzsébethely 150.¹²; 1925: Békéscsaba III., Sztraka u. 56.⁵
Foglalkozás	földműves (1878)²⁴; napszámos (1902)¹²; ács (1925)⁵
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus⁵
Halálozás	1925. június 24., délután 2 óra, Békéscsaba; 69 éves; oka: végelgyengülés⁵

#15 Zsilák Mária kb. 1859– Biztos

Névváltozatok	Mária Žilák
Születés	kb. 1858–1859 (1878 májusában 19 éves)²⁴; keresztelője nem azonosított
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Zsilák Mihály („Mišo”) és Ilona, családneve bizonytalan olvasatú: Kovský[?]²⁵
Házasság	1878. május 13. – Krnács Márton (#14)²⁴
Gyermekek	Mária (#7, 1882)¹²
Lakóhelyek	1878: Csaba 168.²⁴
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	evangélikus²⁴
Halálozás	nem ismert; 1925-ben még élt⁵
Megjegyzés	Lehetséges keresztelője az 1859. május 1-jén született Zsilák Mária (apja Zsilák Mihály, anyja Havran Mária)²⁶; ám Havran Mária 1866-ban meghalt²⁸, a hirdetés pedig 1878-ban élő anyát, Ilonát nevez meg²⁵. Zsilák Mihály és Havran Mária 1855-ben kötött házasságot²⁷.

Történelmi háttér · 1790–1848

A reformkor és a jobbágyvilág alkonya

A 19. század elejére a csabai evangélikus gyülekezet kinőtte régi templomát. 1807 októberében letették a Nagytemplom alapkövét, és a templomot 17 év munka után, 1824. június 29-én szentelték fel; ma is az ország legnagyobb evangélikus templomának tartják. 1828-ban Csabának mintegy 21 ezer lakosa volt. 1831. július 25-én kolerajárvány tört ki, amely szeptember elejéig 2019 ember, köztük 1651 evangélikus életét követelte.

1840-ben Csaba mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott. 1845. október 24-én a város örökváltsági szerződést kötött 14 földesurával: a megváltás ára 802 050 forint volt, egy egész telkes gazdára 952, egy zsellérházra 119 forint jutott. Az 1800-as évek elejétől sokan tanyát építettek a határban.

Az 1840. évi VI. törvénycikk elrendelte az egyházi anyakönyvek magyar nyelvű vezetését. A család bejegyzései is ekkor váltanak latinról magyarra: Laczó János és Laczó András 1846-os kettős esküvőjét már magyarul, a jegyesek szüleivel együtt jegyezték be³⁸.

Korabeli fényképek a Fortepan szabad archívumából

Fortepan 18396A Kossuth tér és az evangélikus Nagytemplom (az 1807–1824 között épült templom 1929-es felvételen)1929 · FORTEPAN / Jankovszky György · CC BY-SA 3.0A fénykép megnyitása ↗

A kártyára kattintva a fénykép nagy felbontásban, új lapon nyílik meg a Fortepan képtárából. Felhasználási feltétel a Fortepan és az adományozó megnevezése (CC BY-SA 3.0).

Források (7)

IV. nemzedék · Ahnentafel (családfa) #16–31

Ükszülők

16 felmenő hely, ebből 16 név szerint ismert

Laczó-ág

#16 Laczó András
#17 Pataj Judit
#18 Mazán János
#19 Maczák Ilona

Bogár-ág

#20 Bogár Ferenc
#21 Danila Anna
#22 Bezeg Dániel
#23 Such Judit

Krnács Mátyás ága

#24 Krnács István
#25 Glonda Judit
#26 Orvos András
#27 Krašňi[?] Mária

Krnács Mária ága

#28 Krnács Márton
#29 Baliga Katalin
#30 Zsilák Mihály
#31 Ilona (Kovský[?])

Ükszülők · Laczó-ág #16, #17

Laczó András és Pataj Judit

Laczó András 1851. december 21-én született, ikertestvérével, Zsófiával együtt; másnap keresztelték őket. Szüleik Laczó András földműves gazda és Kovács Zsófia voltak²⁹. Egy korábbi, szintén András nevű testvérük 1848 októberében, néhány napos korában meghalt³⁰.

Pataj Judit 1850. április 4-én született, és két nappal később keresztelték³¹. Szülei, Pataj György és Botyánszki Mária tíz gyermekének keresztelője ismert 1838 és 1855 között; mindegyiknél ugyanaz a két keresztszülő áll, Milyo Mátyás és Lapjen Mátyásné Judit^32,31. Judit keresztelési bejegyzésében az anya keresztneveként „Judit” áll, de a keresztszülők és az időrend alapján valószínű, hogy ő Pataj György és Botyánszki Mária leánya; halotti bejegyzése egyértelműen őket nevezi meg szüleiként¹⁰.

1871. június 6-án kötöttek házasságot. A bejegyzés a vőlegényt 21, a menyasszonyt 19 évesnek írja, holott keresztelőjük szerint ekkor András volt 19, Judit pedig 21 éves; a vőlegény a Csaba 822., a menyasszony az 1786. számú házban lakott^33,29,31. A szlovák hirdetés szerint a vőlegény szülei Ondrej (András) és Sofia Kováč voltak, a menyasszony apja Ďuro (György), anyja pedig a már elhunyt Maria Botánska³³.

Fiuk, András 1873-ban született a 822. számú házban¹³. Laczó András 1927. május 22-én halt meg tüdőgyulladásban, 76 évesen, a Haan utca 6. szám alatt; felesége alig négy hónappal élte túl: Pataj Judit 1927. szeptember 18-án, 77 évesen, ugyanebben a házban halt meg gyomorrákban^9,10. Mindkét halotti bejegyzés megnevezi az elhunyt szüleit^9,10. Az antibiotikumok előtti korban a tüdőgyulladás gyakran végzetes volt: a pneumococcus okozta tüdőgyulladás halálozása becslések szerint 30–40 százalék körül járt^a. A gyomorrák kezelése a korabeli lexikon szerint jórészt a fájdalom és a vérzés csillapítására és erősítő étrendre szorítkozott^b.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#16 Laczó András 1851–1927 Biztos

Névváltozatok	Laczo András, Laczó N. András, Ondrej Laco
Születés	1851. december 21., ikertestvérével, Zsófiával²⁹
Keresztelés	Békéscsaba, evangélikus egyházközség; 1851. december 22., 978. sz.; keresztszülők: Mekis András földműves gazda és Pataj Mátyásné Ilona²⁹
Szülők	Laczo András földműves gazda és Kovács Sofia^29,9,33
Házasság	1871. június 6., evangélikus esketés, 145. sz. – Patay Judit (#17); a bejegyzés szerint a vőlegény 21, a menyasszony 19 éves (keresztelőjük alapján fordítva: András 19, Judit 21); tanúk: Zsibrita András, Gajdács György³³
Gyermekek	András (#8, sz. 1873)¹³
Testvérek	ikertestvére, Zsófia (1851)²⁹; egy korábbi András nevű testvér 1848 októberében, néhány napos korában meghalt³⁰
Lakóhelyek	Csaba 822. (1871, 1873)^33,13; 1927: Békéscsaba II., Haan u. 6.⁹
Foglalkozás	földműves^33,9
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus⁹
Halálozás	1927. május 22., Békéscsaba, Haan u. 6.; 76 éves; oka: tüdőgyulladás⁹

#17 Pataj Judit 1850–1927 Biztos

Névváltozatok	Patay Judit, Judka Patai, Judita Patoj
Születés	1850. április 4.³¹
Keresztelés	Békéscsaba, evangélikus egyházközség; 1850. április 6., 267. sz.; keresztszülők: Milyo Mátyás és Lapjen Mátyásné Judit³¹
Szülők	Pataj György és Botyánszki Mária^10,33
Házasság	1871. június 6. – Laczó András (#16)³³
Gyermekek	András (#8, 1873)¹³
Lakóhelyek	1871: Csaba 1786.³³; 1927: Békéscsaba II., Haan u. 6.¹⁰
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus¹⁰
Halálozás	1927. szeptember 18., délután 6 óra, Békéscsaba, Haan u. 6.; 77 éves; oka: gyomorrák¹⁰
Megjegyzés	Az 1850-es keresztelőben az anya „Botyánszki Judit” néven áll, de a keresztszülők azonosak a család többi gyermekénél szereplőkkel^31,32.

Ükszülők · Laczó-ág (Mazán–Maczák család) #18, #19

Mazán János és Maczák Ilona

Mazán János 1836–1837 körül született; 1920. február 28-án, 83 évesen halt meg hörghurutban, földművesként, a Zsilinszky utca 27. szám alatt. Halotti bejegyzése szerint szülei Mazan János és Kesjár Dorottya voltak, felesége Maczák Ilona³⁴. A Zsilinszky utca – ma Dózsa György út – 1910-ben kapta nevét Zsilinszky Mihály (1831–1925) történészről, Csaba szülöttéről, akinek szülőháza az utcában állt^a; Zsilinszky 1895 és 1905 között vallás- és közoktatásügyi államtitkár volt, 1902-ben Békéscsaba díszpolgára lett^b.

Maczák Ilona 1838–1839 körül született; 1911. február 18-án hajnalban, 72 évesen halt meg agyszélhűdésben a Békéscsaba 137. számú házban – ugyanott, ahol leánya, Erzsébet 1895-ben, esküvője idején lakott^35,16. Az agyszélhűdés a gutaütés, vagyis az agyvérzés korabeli neve volt^c; a néphit szerint a gutát a „rossz szél” okozta, és utána eret vágtak, piócát raktak fel^d. Szülei Maczák András és Uhrin Zsófia voltak³⁵.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#18 Mazán János kb. 1837–1920 Biztos

Névváltozatok	Mazan János
Születés	kb. 1836–1837 (1920-ban 83 éves)³⁴
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Mazan János és Kesjár Dorottya³⁴
Házasság	ideje és helye nem ismert – Maczák Ilona (#19)^34,35
Gyermekek	Erzsébet (#9, 1875)¹⁴; ikrek: György és Erzsi (1874, †1874)¹⁵
Lakóhelyek	1875: Csaba 127.¹⁴; 1920: Békéscsaba I., Zsilinszky u. 27.³⁴
Foglalkozás	földműves^14,34
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus³⁴
Halálozás	1920. február 28., reggel 8 óra; 83 éves; oka: hörghurut³⁴

#19 Maczák Ilona kb. 1839–1911 Biztos

Névváltozatok	Maczak Ilona, Ilona Macák
Születés	kb. 1838–1839 (1911-ben 72 éves)³⁵
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Maczák András és Uhrin Zsófia³⁵
Házasság	ideje és helye nem ismert – Mazán János (#18)³⁵
Gyermekek	Erzsébet (#9)¹⁴
Lakóhelyek	1911: Békéscsaba 137.³⁵
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus³⁵
Halálozás	1911. február 18., hajnali 4 óra, Békéscsaba 137.; 72 éves; oka: agyszélhűdés³⁵

Ükszülők · Bogár-ág #20, #21, #22, #23

Bogár Ferenc és Danila Anna; Bezeg Dániel és Such Judit

Bezeg Dániel #22: valószínűSuch Judit #23: valószínű

Bogár Ferenc szüleit fia 1925-ös halotti bejegyzése nevezi meg: Bogár Ferenc és Danila Anna, akik ekkor már nem éltek¹⁸.

Bezzeg Mária valószínű szülei, Bezeg Dániel csizmadia és Such Judit 1873-ban a Csaba 173. számú házban laktak (a házszám olvasata bizonytalan)¹⁹. A céheket éppen az előző évben, az 1872. évi ipartörvény szüntette meg; a csizmadiák ezután önkéntes ipartársulatokba tömörülhettek, később pedig a cipészek és a gyáripar kiszorította őket^a. A békéscsabai csizmadia társulat 1905-ös zászlaját a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi^b.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (4 személy)

#20 Bogár Ferenc – 1925 előtt Biztos

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Danila Anna (#21)¹⁸
Gyermekek	Ferenc (#10)¹⁸
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	1925 előtt („néhai”)¹⁸

#21 Danila Anna – 1925 előtt Biztos

Névváltozatok	Darila Anna
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Bogár Ferenc (#20)¹⁸
Gyermekek	Ferenc (#10)¹⁸
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	1925 előtt („néhai”)¹⁸

#22 Bezeg Dániel Valószínű

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Such Judit (#23)¹⁹
Gyermekek	Mária (#11, valószínűleg)¹⁹
Lakóhelyek	1873: Csaba 173.[?]¹⁹
Foglalkozás	csizmadia (1873)¹⁹
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert

#23 Such Judit Valószínű

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Bezeg Dániel (#22)¹⁹
Gyermekek	Mária (#11, valószínűleg)¹⁹
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert

Ükszülők · Krnács Mátyás ága #24, #25, #26, #27

Krnács István és Glonda Judit; Orvos András és Krašňi Mária

Krnács István #24: valószínűGlonda Judit #25: valószínűOrvos András #26: valószínűKrašňi[?] Mária #27: valószínű

Krnács István kertész és Glonda Judit fia, Pál 1850-ben született²⁰. Glonda Judit 1872 januárja előtt meghalt²². Házasságkötésük 1835 és 1851 között nem szerepel a csabai házassági mutatóban.

Orvos Judit szülei a hirdetési könyv szerint Orvos András (Ondrej) és Mária voltak; az anya családneve Krašňi-ként olvasható, de bizonytalan²².

Adatlap: minden ismert adat okirattal (4 személy)

#24 Krnács István Valószínű

Névváltozatok	Štefan Krnáč
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Glonda Judit (#25)²⁰
Gyermekek	Pál (#12, 1850)^20,22
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	kertész (1850)²⁰
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert
Megjegyzés	A házasságkötés 1835 és 1851 között nincs a házassági mutatóban.

#25 Glonda Judit – 1872 előtt Valószínű

Névváltozatok	Juda Glonda
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Krnács István (#24)²⁰
Gyermekek	Pál (#12)²⁰
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	1872 januárja előtt († jel a hirdetésben)²²

#26 Orvos András Valószínű

Névváltozatok	Ondrej Orvoš
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Krašňi[?] Mária (#27)²²
Gyermekek	Judit (#13)²²
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert

#27 Krašňi[?] Mária Valószínű

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Orvos András (#26)²²
Gyermekek	Judit (#13)²²
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert
Megjegyzés	A családnév olvasata bizonytalan.

Ükszülők · Krnács Mária ága #28, #29

Krnács Márton és Baliga Katalin

Krnács Márton és Baliga Katalin szülőként szerepel fiuk, Márton 1856-os keresztelőjében és 1925-ös halotti bejegyzésében^23,5. Házasságuk bejegyzése valószínűleg az 1845. október 30-i, mert az átnézett mutatóban ez az egyetlen illeszkedő bejegyzés: a 20 éves vőlegény, „Krnáts Márton” béres volt, szülei Krnács András és Kiss Anna, akik már nem éltek; a 18 éves menyasszonyt „Mijawetz Katalin” néven írták, apja a már elhunyt Márton, anyja „Baliga Judit”³⁶.

A menyasszony két néven szerepel az iratokban. 1827-ben egy Catharina nevű leányt kereszteltek, akinek apja Martinus Baliga, anyja Juditha volt; valószínűleg ő a későbbi menyasszony³⁷. 1856-ban és 1925-ben „Baliga Katalin”, 1878-ban a szlovák hirdetésben „Kata Miaveč” néven említik^23,5,25. A Baliga és a Mijawetz (Miaveč) név tehát ugyanahhoz a családhoz tartozott. Hasonló kettős név a család más ágán is előfordul: Kovács Faber Sófia³⁸. Az, hogy a kettő közül melyik volt a családnév, az iratokból nem dönthető el.

Baliga Katalin 1878 előtt meghalt²⁵. Az 1871. szeptember 12-én elhunyt, 26 évesnek írt „Krnács Mártonné szül. Baliga Katalin” azonossága vele nem állapítható meg, mert a feljegyzett életkor nem illik rá³⁹.

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#28 Krnács Márton kb. 1825– Biztos

Névváltozatok	Krnáts Márton, Martin Krnáč
Születés	kb. 1825 (1845-ben 20 éves)³⁶
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Krnács András és Kiss Anna, 1845-ben mindketten elhunytak³⁶
Házasság	1845. október 30., evangélikus esketés, 66. sz. – Mijawetz (Baliga) Katalin (#29); tanúk: Lipták Mátyás, Andó András³⁶
Gyermekek	Márton (#14, 1856)²³
Lakóhelyek	1856: Csaba 830.²³
Foglalkozás	béres (1845)³⁶; zsellér (1856)²³
Vallás	evangélikus (evangélikus anyakönyvi bejegyzések)^36,23
Halálozás	nem ismert
Megjegyzés	Szülőként a fia 1856-os keresztelőjében és 1925-ös halotti bejegyzésében szerepel^23,5; az 1845-ös házasság az egyetlen illeszkedő bejegyzés, ezért annak hozzárendelése – és vele a szülők (#56–57) neve – valószínű.

#29 Baliga Katalin kb. 1827–1878 előtt Biztos

Névváltozatok	Mijawetz Katalin, Kata Miaveč, Catharina Baliga
Születés	kb. 1827 (1845-ben 18 éves)³⁶; valószínűleg az 1827-ben keresztelt Catharina (apja Martinus Baliga, anyja Juditha)³⁷
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Baliga (Mijawetz) Márton, 1845-ben már elhunyt, és Judit („Baliga Judit”)^36,37
Házasság	1845. október 30. – Krnács Márton (#28)³⁶
Gyermekek	Márton (#14, 1856)²³
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	evangélikus (evangélikus anyakönyvi bejegyzés)³⁶
Halálozás	1878 előtt († jel a fia hirdetésében)²⁵
Megjegyzés	Az 1871. szeptember 12-én elhunyt, 26 évesnek írt „Krnács Mártonné szül. Baliga Katalin” azonossága vele nem állapítható meg³⁹.

Ükszülők · Krnács Mária ága #30, #31

Zsilák Mihály és Ilona

Zsilák Mária szüleit az 1878-as hirdetési könyv nevezi meg: apja Zsilák Mihály („Mišo”), anyja Ilona, akinek családneve Kovský-ként olvasható, de bizonytalan²⁵. Az ő házasságkötésük nem került elő.

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#30 Zsilák Mihály Biztos

Névváltozatok	Mišo Žilák
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Ilona (#31)²⁵
Gyermekek	Mária (#15)²⁵
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert

#31 Ilona (Kovský[?]) Biztos

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Zsilák Mihály (#30)²⁵
Gyermekek	Mária (#15)²⁵
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert
Megjegyzés	A családnév olvasata bizonytalan; 1878-ban élt²⁵.

V. nemzedék · Ahnentafel (családfa) #32–63

Szépszülők

32 felmenő hely, ebből 12 név szerint ismert

Laczó-ág

#32 Laczó András
#33 Kovács Zsófia
#34 Pataj György
#35 Botyánszki Mária
#36 Mazán János
#37 Kesjár Dorottya
#38 Maczák András
#39 Uhrin Zsófia

Krnács Mária ága

#56 Krnács András
#57 Kiss Anna
#58 Baliga Márton
#59 Judit

Szépszülők · Laczó-ág #32, #33

Laczó András és Kovács Zsófia

1846. november 3-án kettős esküvő volt a csabai evangélikus templomban: Laczó Pál és Novák Judit két fia egyszerre nősült. A 19 éves János Kiszely Juditot, a 18 éves András pedig a 17 éves Kovács Faber Sófiát vette feleségül³⁸. A magyar nyelvű anyakönyv a jegyesek szüleit is rögzíti: a vőlegények szülei Pál és Novák Judit, Kovács Sófia apja János, anyja pedig a már elhunyt Uhrin Sófia volt³⁸.

Legkorábbi ismert gyermekük, András 1848 októberében, néhány napos korában meghalt³⁰; 1851 decemberében ikreik, András és Zsófia születtek²⁹. Laczó Andrást 1851-ben földműves gazdaként, 1903-ban földbirtokosként jegyezték be^29,40. Csabán a húsz holdnál kisebb birtokon gazdálkodókat kisgazdának nevezték, a nagygazdák földje akár 100–200 holdra is rúghatott^a.

Laczó András 1903. január 30-án halt meg aggszélhűdésben, 74 évesen, a Békéscsaba 871. számú házban. Halotti bejegyzése szerint apja Laczó Pál kisbirtokos, anyja Novák Judit volt⁴⁰. A bejegyzett halálok „aggszélhűdés”; a szélhűdés a kor nyelvében a gutaütést jelentette^b. Felesége, Kovács Zsófia 1906. június 21-én, 76 évesen, ugyanebben a házban halt meg gyomorrákban; bejegyzése szerint apja Kovács János kisbirtokos, anyja Uhrin Zsófia volt⁴¹.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#32 Laczó András kb. 1828–1903 Biztos

Névváltozatok	Laczo András, Ondrej Laco
Születés	kb. 1828–1829, Békéscsaba (1846-ban 18, 1903-ban 74 éves)^38,40
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Laczó Pál és Novák Judit^38,40
Házasság	1846. november 3., evangélikus esketés, 93. sz. – Kovács Faber Sófia (#33); kettős esküvő bátyjával, Laczó Jánossal; tanúk: Barany János, Kovács[?] János³⁸
Gyermekek	András (1848, †1848)³⁰; ikrek: András (#16) és Zsófia (1851)²⁹
Lakóhelyek	1903: Békéscsaba 871.⁴⁰
Foglalkozás	földműves gazda (1851)²⁹; földbirtokos (1903)⁴⁰
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus⁴⁰
Halálozás	1903. január 30., délután 5 óra, Békéscsaba 871.; 74 éves; oka: aggszélhűdés⁴⁰

#33 Kovács Zsófia kb. 1830–1906 Biztos

Névváltozatok	Kovács Faber Sófia, Sofia Kováč
Születés	kb. 1829–1830, Békéscsaba (1846-ban 17, 1906-ban 76 éves)^38,41
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Kovács János kisbirtokos és Uhrin Zsófia^38,41
Házasság	1846. november 3. – Laczó András (#32)³⁸
Gyermekek	András (#16) és Zsófia, ikrek (1851)²⁹
Lakóhelyek	1906: Békéscsaba 871.⁴¹
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	ágostai hitvallású evangélikus⁴¹
Halálozás	1906. június 21., este 7 óra, Békéscsaba 871.; 76 éves; oka: gyomorrák⁴¹

Szépszülők · Laczó-ág (Pataj–Botyánszki család) #34, #35

Pataj György és Botyánszki Mária

Pataj (Patay) György és Botyánszki (Botjanszky) Mária 1835. november 10-én kötött házasságot. A latin nyelvű bejegyzés szerint a vőlegény nőtlen ifjú („juvenis”), a menyasszony hajadon, Botyánszki András leánya („Maria Andreae Botjanszky”) volt; tanúik Martinus Patay és Elisabetha Joannis Mitzko voltak⁴².

1838 és 1855 között tíz gyermekük született, köztük 1850-ben Judit; a család 1853 és 1855 között az 1048. számú házban élt^32,31. Botyánszki Mária 1864. szeptember 1-jén, 46 évesen halt meg vízkórban az 1756. számú házban; a halotti anyakönyv megjegyzése szerint „férjével élt 29 évig”⁴³. A vízkór a korabeli orvoslás szerint nem önálló betegség, hanem tünet volt: a szövetekben és a testüregekben felgyűlt folyadék, amelyet leggyakrabban szív-, vese- vagy májbaj okozott, és gyűszűvirággal, izzasztással vagy csapolással kezeltek^a. 1871-ben, leánya hirdetésekor Pataj György még élt³³.

Pataj György valószínűleg azonos azzal a 64 éves, özvegy Patay György földművessel, aki 1872. október 14-én tífuszban halt meg a Csaba 99. számú házban⁴⁴. A korban tífusznak, hagymáznak két különböző betegséget neveztek, a hastífuszt és a kiütéses tífuszt^b. Békés megyében ezekben az években súlyos járványok pusztítottak: 1873-ban, a kolera évében 18 651-en haltak meg a megyében, csaknem két és félszer annyian, mint 1870-ben^c. Keresztelője nem azonosítható biztosan: 1809-ben egy Georgius nevű fiút kereszteltek, akinek apja Martinus Patay, anyja Helena volt⁴⁵ – egy Martinus Patay tanú volt György esküvőjén⁴² –, 1812-ben pedig egy másik Georgiust, akinek apja Michael Pataj volt⁴⁶. Az 1809-es jelölt mellett szól a tanú neve, de az azonosítás nem bizonyított, ezért Pataj György szülei csak lehetségesként szerepelnek.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#34 Pataj György kb. 1809–1872 Biztos

Névváltozatok	Patay György, Georgius Patay, Ďuro Patai
Születés	kb. 1808–1809 (a valószínűleg rá vonatkozó 1872-es halotti bejegyzés szerint 64 éves)⁴⁴; keresztelője nem azonosított biztosan – jelöltek: 1809 (apja Martinus Patay, anyja Helena)⁴⁵ és 1812 (apja Michael Pataj, anyja Juditha)⁴⁶
Keresztelés	nem ismert
Szülők	lehetséges: Patay Márton és Ilona (#68, #69) – csak az 1809-es jelölt keresztelő alapján⁴⁵
Házasság	1835. november 10., latin nyelvű esketés, 99. sz. – Botjanszky Mária (#35); tanúk: Martinus Patay és Elisabetha Joannis Mitzko⁴²
Gyermekek	tíz gyermek 1838 és 1855 között, köztük Judit (#17, 1850)^32,31
Lakóhelyek	Csaba 1048. (1853, 1855)³²; 1756. (1864)⁴³; 1786. (1871)³³
Foglalkozás	földműves gazda (1864)⁴³
Vallás	evangélikus (evangélikus anyakönyvi bejegyzések)^42,43
Halálozás	valószínűleg 1872. október 14., Csaba 99.; 64 éves; özvegy; oka: tífusz⁴⁴

#35 Botyánszki Mária kb. 1818–1864 Biztos

Névváltozatok	Botjanszky, Botyansky, Botánska Mária
Születés	kb. 1818 (1864-ben 46 éves)⁴³
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Botyánszki András (a latin bejegyzés szerint „Maria Andreae”)⁴²
Házasság	1835. november 10. – Pataj György (#34)⁴²
Gyermekek	Judit (#17) és testvérei^32,31
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	evangélikus (evangélikus anyakönyvi bejegyzések)^42,43
Halálozás	1864. szeptember 1., Csaba 1756.; 46 éves; oka: vízkór; „férjével élt 29 évig”⁴³

Szépszülők · Laczó-ág (Mazán–Maczák család) #36, #37, #38, #39

Mazán János és Kesjár Dorottya; Maczák András és Uhrin Zsófia

Mazán János és Kesjár Dorottya 1829. november 17-én kötött házasságot; a latin bejegyzés a menyasszony apját is megnevezi: Dorothea Kesjar, Michael (Mihály) leánya⁴⁷. Fiuk, Mazán János halotti bejegyzése mindkettejüket szülőként nevezi meg³⁴. A szülők nevét tehát fiuk halotti bejegyzése igazolja; az 1829-es házasság hozzárendelése valószínű (erős), mert az átnézett 1825–1836-os mutatóban ez az egyetlen ilyen nevű pár.

Maczák András és Uhrin Zsófia leányuk, Maczák Ilona 1911-es halotti bejegyzéséből ismert³⁵. Házasságkötésük nem került elő. Ez az Uhrin Zsófia nem lehet azonos a Kovács János feleségeként 1835-ben elhunyt Uhrin Zsófiával, mert Maczák Ilona csak 1838–1839 körül született^48,35.

Adatlap: minden ismert adat okirattal (4 személy)

#36 Mazán János Biztos

Névváltozatok	Joannes Mazan
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	1829. november 17., 96. sz. – Kesjar Dorottya (#37)⁴⁷
Gyermekek	János (#18)³⁴
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	evangélikus (evangélikus anyakönyvi bejegyzés)⁴⁷
Halálozás	nem ismert

#37 Kesjár Dorottya Biztos

Névváltozatok	Dorothea Kesjar
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Kesjár Mihály (latin: „Dorothea Michaelis”)⁴⁷
Házasság	1829. november 17. – Mazán János (#36)⁴⁷
Gyermekek	János (#18)³⁴
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	evangélikus (evangélikus anyakönyvi bejegyzés)⁴⁷
Halálozás	nem ismert

#38 Maczák András Biztos

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Uhrin Zsófia (#39)³⁵
Gyermekek	Ilona (#19)³⁵
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert

#39 Uhrin Zsófia Biztos

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Maczák András (#38)³⁵
Gyermekek	Ilona (#19)³⁵
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert
Megjegyzés	Nem azonos a #67 Uhrin Zsófiával.

Szépszülők · Krnács Mária ága #56, #57, #58, #59

Krnács András és Kiss Anna; Baliga Márton és Judit

Krnács András #56: valószínűKiss Anna #57: valószínűBaliga Márton #58: valószínűJudit #59: valószínű

A valószínűleg Krnács Mártonra vonatkozó 1845-ös esketési bejegyzés szerint szülei, Krnács András és Kiss Anna, akkor már nem éltek³⁶.

Baliga Katalin szülei a valószínűleg rá vonatkozó 1827-es keresztelő szerint Martinus Baliga és Juditha voltak³⁷; 1845-ben az apa már nem élt, az anyát „Baliga Judit” néven írták³⁶. Judit leánykori neve nem ismert.

Adatlap: minden ismert adat okirattal (4 személy)

#56 Krnács András – 1845 előtt Valószínű

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Kiss Anna (#57)³⁶
Gyermekek	Márton (#28)³⁶
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	1845 előtt³⁶

#57 Kiss Anna – 1845 előtt Valószínű

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Krnács András (#56)³⁶
Gyermekek	Márton (#28)³⁶
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	1845 előtt³⁶

#58 Baliga Márton – 1845 előtt Valószínű

Névváltozatok	Martinus Baliga, Mijawetz Márton
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Judit (#59)^37,36
Gyermekek	Katalin (#29)^37,36
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	1845 előtt³⁶

#59 Judit Valószínű

Névváltozatok	Juditha; 1845-ben „Baliga Judit”
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	ideje és helye nem ismert – Baliga Márton (#58)³⁷
Gyermekek	Katalin (#29)^37,36
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert
Megjegyzés	Leánykori neve nem ismert.

Történelmi háttér · 1715–1790

Az újratelepített Békéscsaba

Csabát 1715-ben lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban már adót fizetett. 1719-ben Harruckern János György császári hadbiztos megszerezte a környék birtokait, köztük Csabát, és földjeit főként evangélikus szlovák parasztokkal telepítette be. Az újratelepítés hivatalos éve 1718; a telepesek a Felvidékről, elsősorban Nógrád, Hont, Gömör-Kishont és Zólyom vármegyéből érkeztek, tömegesen az 1720-as években.

Az evangélikus gyülekezet a telepesekkel együtt alakult meg: 1723-ban vályogtemplom, 1745-ben kőtemplom épült, a mai Kistemplom elődje. A gyülekezet anyakönyvei az 1720-as évektől maradtak fenn, és ebben a korszakban latin nyelvűek. 1771-ben Csabán mintegy 6500 ember élt 906 házban; ebben az évben keresztelték Huszár Máriát⁵⁷. Uhrin György és Wandlik Ilona valószínűleg 1781-ben kötött házasságot⁶¹, abban az évben, amikor II. József türelmi rendelete országosan szabályozta a protestánsok vallásgyakorlatát.

A család felvidéki származási helyét egyetlen eddig átnézett bejegyzés sem nevezi meg.

Források (8)

VI–VIII. nemzedék · Ahnentafel (családfa) #64–511

Ősszülők és korábbi nemzedékek

a VI–VIII. nemzedék 448 helyéből 21 név szerint ismert

Ősszülők · Laczó-ág #64, #65

Laczó Pál és Novák Judit

Laczó Pál és Novák Judit a Laczó-ág legkorábbi, okiratokkal biztosan igazolt házaspárja. Két fiuk 1846-os esketési bejegyzése, valamint egyikük, András 1903-as halotti bejegyzése egyaránt őket nevezi meg szülőként; ez utóbbi Laczó Pált kisbirtokosnak mondja^38,40. 1846 novemberében mindketten éltek³⁸. Ismert gyermekeik: János (kb. 1827), András (kb. 1828) és Judit (1837)^38,49.

Házasságuk a családi kutatás korábbi lelete szerint 1820 novemberében köttetett, és a latin bejegyzés a menyasszonyt Novák János leányaként nevezi meg⁵⁰. Laczó Pál keresztelőjének egyetlen ismert jelöltje az 1802. január 19-i bejegyzés, amelyben egy Paulus nevű fiú szülei Joannes Latzo és Maria, keresztapja pedig Andreas Novak⁵¹; az 1793 és 1803 közötti csabai keresztelési mutatóban más Laczó Pál nem került elő. Novák Juditra két keresztelő illik: az 1799-es (anyja Juditha) és az 1800. augusztus 3-i (anyja Elisabetha); mindkettőben Joannes Novak az apa^52,53.

Laczó Pál halála nem szerepel a csabai evangélikus halotti anyakönyvekben 1846 és 1888 között; lehetséges, hogy máshol halt meg.

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#64 Laczó Pál kb. 1802– Biztos

Névváltozatok	Paulus Latzo, Paulus Lazo
Születés	kb. 1802; jelölt keresztelője 1802. január 19., apja Joannes Latzo, anyja Maria, keresztapja Andreas Novak⁵¹
Keresztelés	nem ismert
Szülők	lehetséges: Laczó János és Mária (#128, #129) – az 1802-es jelölt keresztelő alapján⁵¹; az anya azonosítása Huszár Máriával szintén csak lehetséges
Házasság	1820. november – Novák Judit (#65), Novák János leánya⁵⁰
Gyermekek	János (kb. 1827) és András (#32, kb. 1828)³⁸; Judit (1837)⁴⁹
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	kisbirtokos (1903-ban fia halotti bejegyzésében)⁴⁰
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	1846 novemberében még élt³⁸; halálát 1846 és 1888 között a békéscsabai halotti anyakönyvek nem tartalmazzák

#65 Novák Judit kb. 1800– Biztos

Névváltozatok	Juditha Novak
Születés	kb. 1799–1800; két jelölt keresztelő: 1799 (anyja Juditha) és 1800. augusztus 3. (anyja Elisabetha)^52,53
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Novák János⁵⁰
Házasság	1820. november – Laczó Pál (#64)⁵⁰
Gyermekek	János, András (#32), Judit^38,49
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	1846 novemberében még élt³⁸

Ősszülők · Laczó-ág (Kovács–Uhrin család) #66, #67

Kovács János és Uhrin Zsófia

Kovács János és Uhrin Zsófia 1820. február 8-án kötött házasságot; a latin bejegyzés a menyasszonyt Georgius (György) Uhrin leányaként nevezi meg⁵⁴.

Uhrin Zsófiát 1800. május 25-én keresztelték, szülei Uhrin György és Helena voltak⁵⁵. 1835. április 21-én, 35 évesen, lázban halt meg; halotti bejegyzése szerint szülei Uhrin György és Vandlik Ilona, férje Kovács János volt⁴⁸. A láz a 19. század első felének anyakönyveiben gyakori halálok volt, bár a későbbi orvostudomány már csak tünetnek tekintette^a; a halottvizsgálatot csak az 1876. évi közegészségügyi törvény tette kötelezővé, korábban a halál okát többnyire nem orvos állapította meg^b. Leánya, Zsófia ekkor mintegy ötéves volt^38,41.

Kovács János 1846 novemberében még élt³⁸. Lehetséges, hogy azonos azzal a 62 éves zsellér Kovács Jánossal, aki 1852. április 3-án halt meg a Csaba 478. számú házban, és akinek halotti bejegyzése szüleiként Mihályt és Csirik Zsófiát, feleségeként Medovarszky Zsófiát nevezi meg⁵⁶. Mivel Kovács János nagyon gyakori név volt, és a második házasság nem került elő, ez az azonosítás nem bizonyított.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#66 Kovács János – 1846 után Biztos

Névváltozatok	Joannes Kovats, Kovács Faber János
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	lehetséges: Kovács Mihály és Csirik Zsófia (#132, #133) – ha azonos az 1852-ben elhunyt Kovács Jánossal⁵⁶
Házasság	1820. február 8. – Sophia Georgii Uhrin (#67); tanúk: Adamus Baytsi, Johannes Bauko⁵⁴
Gyermekek	Zsófia (#33)^38,41
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	kisbirtokos (1906-ban lánya halotti bejegyzésében)⁴¹
Vallás	evangélikus (evangélikus anyakönyvi bejegyzés)⁵⁴
Halálozás	1846 novemberében még élt³⁸; lehetségesen azonos az 1852. április 3-án, 62 évesen elhunyt Kovács János zsellérrel (Csaba 478.; szülei Mihály és Csirik Zsófia; második felesége Medovarszky Zsófia)⁵⁶

#67 Uhrin Zsófia 1800–1835 Biztos

Névváltozatok	Sophia Uhrin
Születés	nem ismert (csak a keresztelés napja ismert)
Keresztelés	Békéscsaba, evangélikus egyházközség; 1800. május 25.; keresztszülők: Michael Valach és Juditha Georgii Szák[?]⁵⁵
Szülők	Uhrin György és Vandlik Ilona⁴⁸
Házasság	1820. február 8. – Kovács János (#66)⁵⁴
Gyermekek	Zsófia (#33)³⁸
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	evangélikus (evangélikus anyakönyvi bejegyzések)^55,48
Halálozás	1835. április 21.; 35 éves; oka: láz⁴⁸

Ősszülők · Laczó-ág #68, #69, #70, #74

Pataj, Botyánszki és Kesjár ősök

Patay Márton #68: lehetségesIlona #69: lehetséges

Botyánszki András és Kesjár Mihály neve leányaik latin esketési bejegyzéséből ismert^42,47. Lehetséges, hogy Pataj György szülei Patay Márton és Ilona voltak, de ez csak jelölt keresztelőre épül⁴⁵.

Adatlap: minden ismert adat okirattal (4 személy)

#68 Patay Márton Lehetséges

Névváltozatok	Martinus Patay
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	nem ismert
Gyermekek	lehetséges: Pataj György (#34) – az 1809-es jelölt keresztelő alapján⁴⁵
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert
Megjegyzés	Az 1809-es keresztelő szerint egy Georgius nevű fiú apja; egy Martinus Patay tanú volt Pataj György 1835-ös esküvőjén^45,42.

#69 Ilona Lehetséges

Névváltozatok	Helena
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	nem ismert
Gyermekek	lehetséges: Pataj György (#34) – az 1809-es jelölt keresztelő alapján⁴⁵
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert
Megjegyzés	Az 1809-es jelölt keresztelő szerint az anya⁴⁵.

#70 Botyánszki András Biztos

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	nem ismert
Gyermekek	Mária (#35)⁴²
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert

#74 Kesjár Mihály Biztos

Névváltozatok	Michael Kesjar
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	nem ismert
Gyermekek	Dorottya (#37)⁴⁷
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert

Ükükszülők · Laczó-ág (lehetséges) #128, #129

Laczó János és Huszár Mária

Laczó János #128: lehetségesHuszár Mária #129: lehetséges

Laczó Pál feltételezett szülei, Joannes Latzo és Maria nevét az 1802-es keresztelő őrizte meg⁵¹. A családfa hagyománya az anyát Huszár Máriával azonosítja. Huszár Mária létező személy volt: 1771. november 1-jén keresztelték, Huszár Márton és Katalin leányaként⁵⁷, és 1829-ben, 58 év 9 hónapos korában halt meg sorvadásban; halotti bejegyzése szüleiként Mártont és Katalint, férjeként Laczó Jánost nevezi meg, aki ekkor még élt⁵⁸. A korabeli lexikon a sorvadást (phthisis) a tüdővésszel, vagyis a tuberkulózissal azonosította^a; a tuberkulózist „magyar betegségnek” (morbus Hungaricus) is nevezték, és Békés megye a 19. században a legfertőzöttebb területek közé tartozott^b. A keresztelő és a halotti bejegyzés a szülők neve alapján egymáshoz köthető; a halotti bejegyzésben feltüntetett életkor nagyjából egyezik a keresztelés idejével.

Az viszont nem bizonyított, hogy éppen ő volt Laczó Pál anyja. Ugyanebben az időszakban más Laczó János–Mária házaspárok is éltek Csabán: 1791 februárjában egy Laczó János egy Mária nevű özvegyet vett feleségül⁵⁹, és 1828-ban meghalt egy 37 éves Joannes Laczo, akinek szülei szintén Joannes és Maria voltak⁶⁰. Laczó János és Huszár Mária házassága az 1784 és 1795 közötti mutatóban nem került elő. Ezért ez a nemzedék lehetségesként szerepel.

Háttér-információk forrásai

Adatlap: minden ismert adat okirattal (2 személy)

#128 Laczó János – 1829 után Lehetséges

Névváltozatok	Joannes Latzo, Joannes Laczo
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	nem ismert
Gyermekek	lehetséges: Laczó Pál (#64) – az 1802-es jelölt keresztelő alapján⁵¹
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert
Megjegyzés	Az 1802-es jelölt keresztelő szerint Laczó Pál apja⁵¹. Huszár Mária férje; 1829-ben még élt⁵⁸. Ugyanebben az időben más Laczó János–Mária házaspárok is éltek Csabán^59,60.

#129 Huszár Mária 1771–1829 Lehetséges

Névváltozatok	Maria Huszár
Születés	nem ismert (csak a keresztelés napja ismert)
Keresztelés	Békéscsaba, evangélikus egyházközség; 1771. november 1.; keresztszülők: Georgius Filyo és Anna Zelenyánszky⁵⁷
Szülők	Huszár Márton és Katalin^57,58
Házasság	ideje és helye nem ismert – Laczó János (#128)⁵⁸
Gyermekek	lehetséges: Laczó Pál (#64) – nem bizonyított⁵¹
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	evangélikus (evangélikus anyakönyvi bejegyzések)^57,58
Halálozás	1829; 58 év 9 hónapos; oka: sorvadás (phthisis)⁵⁸
Megjegyzés	Születési és halotti bejegyzése a szülők neve alapján egymáshoz köthető; Laczó Pál anyjaként csak a keresztnév igazolt⁵¹.

Ükükszülők és a VIII. nemzedék · Laczó-ág #130, #132, #133, #134, #135, #268, #269, #270, #271

A Novák, Kovács és Uhrin–Wandlik ősök

Kovács Mihály #132: lehetségesCsirik Zsófia #133: lehetségesUhrin András #268: valószínűZsófia #269: valószínűWandlik György #270: valószínűIlona #271: valószínű

Novák Judit apja, Novák János nevét az 1820-as házassági bejegyzés őrizte meg⁵⁰.

Uhrin Zsófia szülei, Uhrin György és Wandlik (Vandlik) Ilona 1781. november 27-én kötött házasságot. A latin bejegyzés mindkét fél szüleit megnevezi: „Georgius Uhrin, Andreas és Sophia fia, Helena Wandlikkal, Georgius és Helena leányával”; ugyanazon a napon egy Helena Uhrin is férjhez ment Matthaeus Welkóhoz⁶¹. Az azonosítás a nevek egyezésén és az időrenden alapul, ezért valószínű. Ez a bejegyzés vezet a legmesszebbre: Uhrin András és Zsófia, valamint Wandlik György és Ilona a 18. század közepén élt, Laczó Lászlótól számítva nyolc nemzedékkel korábban.

A lehetséges ágon Kovács János feltételezett szülei, Kovács Mihály és Csirik Zsófia⁵⁶, valamint Huszár Mária szülei, Huszár Márton és Katalin szerepelnek^58,57.

Adatlap: minden ismert adat okirattal (9 személy)

#130 Novák János Biztos

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	nem ismert
Gyermekek	Judit (#65)⁵⁰
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert

#132 Kovács Mihály Lehetséges

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	nem ismert
Gyermekek	Kovács János († 1852), aki lehetségesen azonos #66-tal⁵⁶
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert
Megjegyzés	Az 1852-ben elhunyt Kovács János szülőjeként⁵⁶.

#133 Csirik Zsófia Lehetséges

Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	nem ismert
Gyermekek	Kovács János († 1852), aki lehetségesen azonos #66-tal⁵⁶
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert
Megjegyzés	Az 1852-ben elhunyt Kovács János szülőjeként⁵⁶.

#134 Uhrin György Biztos

Névváltozatok	Georgius Uhrin
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Uhrin András és Zsófia⁶¹
Házasság	1781. november 27. – Helena Wandlik (#135); valószínűleg ez a házasságuk (névegyezés és időrend alapján)⁶¹
Gyermekek	Zsófia (#67, 1800)^55,48
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	evangélikus (evangélikus anyakönyvi bejegyzés)⁶¹
Halálozás	nem ismert

#135 Vandlik Ilona Biztos

Névváltozatok	Helena Wandlik
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	Wandlik György és Ilona⁶¹
Házasság	1781. november 27. – Uhrin György (#134); valószínűleg ez a házasságuk⁶¹
Gyermekek	Zsófia (#67)⁴⁸
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	evangélikus (evangélikus anyakönyvi bejegyzés)⁶¹
Halálozás	nem ismert

#268 Uhrin András Valószínű

Névváltozatok	Andreas Uhrin
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	nem ismert
Gyermekek	György (#134)⁶¹
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert

#269 Zsófia Valószínű

Névváltozatok	Sophia
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	nem ismert
Gyermekek	György (#134)⁶¹
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert

#270 Wandlik György Valószínű

Névváltozatok	Georgius Wandlik
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	nem ismert
Gyermekek	Ilona (#135)⁶¹
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert

#271 Ilona Valószínű

Névváltozatok	Helena
Születés	nem ismert
Keresztelés	nem ismert
Szülők	nem ismert
Házasság	nem ismert
Gyermekek	Ilona (#135)⁶¹
Lakóhelyek	nem ismert
Foglalkozás	nincs adat
Vallás	nincs közvetlen adat
Halálozás	nem ismert

Ami még nyitott

A Laczó-ág a 18. század végéig, az Uhrin–Wandlik vonalon a 18. század közepéig követhető vissza; a Krnács-ágak az 1820-as évekig, a Bogár-ág a 19. század közepéig. A legfontosabb nyitott kérdések: Laczó Pál szüleinek bizonyítása; Novák Judit két lehetséges keresztelője közötti döntés; Zsilák Mária keresztelője és anyja családneve; Krnács István és Glonda Judit házassága; Bogár Ferenc és Bezzeg Mária házasságkötése, valamint a család felvidéki származási helye. Az eddig átnézett bejegyzések egyike sem nevezi meg, melyik faluból vagy vármegyéből érkeztek a család ősei Békéscsabára. A „nem szerepel” és „nem került elő” megállapítások a matricula.hu-n és a FamilySearch-ön eddig átnézett mutatókra és kötetekre vonatkoznak; okirattal nem igazolhatók, és újabb kötetek átnézése módosíthatja őket.

Okiratok és jegyzetek

A 61 okirat

A számozás az elbeszélés jegyzetszámaival azonos, az első hivatkozás sorrendjében. A képre kattintva megnyílik az okirat; több lapos okiratnál lapozni lehet. A képek a matricula.hu (Evangélikus Országos Gyűjtemény), a FamilySearch és a családi gyűjtemény anyagai.

1 1921 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1921, 91. lap, 419. sz. – László keresztelése (szül. aug. 1., ker. aug. 6.)
Családi gyűjtemény (anyakönyvi másolat)
2 1904 · születési anyakönyv
Békéscsaba, polgári születési anyakönyv, 1904, 283. sz. – Bogár Mária születése (1904. március 31.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
3 1935 · házassági anyakönyv
Békéscsaba, polgári házassági anyakönyv, 1935, 268. sz. – Laczó János és Bogár Mária házasságkötése (1935. október 31.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
4 1945 · házassági anyakönyv
Békéscsaba, polgári házassági anyakönyv, 1945, 281. sz. – Laczó László és Krnács Ilona házasságkötése (1945. október 27.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
5 1925 · halotti anyakönyv
Békéscsaba, polgári halotti anyakönyv, 1925, 837. sz. – Krnács Márton halála (1925. június 24.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
6 1898 · születési anyakönyv
Békéscsaba, polgári születési anyakönyv, 1898, 243. sz. – Laczó János születése (1898. február 26.)
Családi gyűjtemény (hiteles kivonat)
7 1895 · születési anyakönyv
Békéscsaba, polgári születési anyakönyv, 1895, 247. sz. – Laczó András születése (1895. november 22.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
8 1916 · első világháborús veszteség
Az első világháború veszteségi adatbázisa (HU MNL BéML XXXIII. 1., 20419. tétel) – Laczó András, földműves, gyalogos, cs. és kir. 101. gyalogezred, † 1916. szeptember 26., 20 évesen; holttá nyilvánítva a Belügyminisztérium 85766/1917. sz. rendeletével, bejegyezve Békéscsabán 1918. június 18-án
Adatbázisok Online – Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára
9 1927 · halotti anyakönyv
Békéscsaba, polgári halotti anyakönyv, 1927, 107. sz. – Laczó N. András halála (1927. május 22.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
10 1927 · halotti anyakönyv
Békéscsaba, polgári halotti anyakönyv, 1927, 323. sz. – özv. Laczó Andrásné Pataj Judit halála (1927. szeptember 18.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
11 1877 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1877, 196. sz. – Krnács Mátyás keresztelése (szül. febr. 20., ker. febr. 22.)
FamilySearch, Békéscsaba evangélikus egyházi anyakönyvek FamilySearch ↗
12 1902 · házassági anyakönyv
Békéscsaba, polgári házassági anyakönyv, 1902, 212. sz. – Krnács Mátyás és Krnács Mária házasságkötése (1902. november 4.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
13 1873 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1873, 624. lap, 744. sz. – Laczó András keresztelése (szül. szept. 15., ker. szept. 17.)
FamilySearch, Békéscsaba evangélikus egyházi anyakönyvek FamilySearch ↗
14 1875 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1875, 54. lap, 651. sz. – Mazán Erzsébet keresztelése (szül. aug. 25., ker. aug. 27.)
FamilySearch, Békéscsaba evangélikus egyházi anyakönyvek FamilySearch ↗
15 1874 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1874, 679. lap, 269–270. sz. – az ikrek, György és Erzsi keresztelése (Mazan János és Maczák Ilona gyermekei; † 1874. április 27.)
FamilySearch, Békéscsaba evangélikus egyházi anyakönyvek FamilySearch ↗
16 1895 · házassági anyakönyv és hirdetés
Békéscsabai evangélikus egyházközség, esketési anyakönyv, 1895, 139. lap, 53. sz., valamint a hirdetési könyv 1895, 133. lap és a házassági mutató – Laczó András és Mazán Erzsébet esküvője (1895. május 16.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
17 1932 · Budapesti Közlöny
A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1932. május – árverési hirdetmény: Laczó András (nős Mázán Erzsébettel) Traulmansdorfi dűlőbeli ingatlana
Budapesti Közlöny (nyilvános hivatalos lap)
18 1925 · halotti anyakönyv
Békéscsaba, polgári halotti anyakönyv, 1926, 3. sz. – Bogár Ferenc halála (1925. december 31.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
19 1873 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1873, 69. sz. – Bezeg Mária keresztelése (szül. jan. 15., ker. jan. 17.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
20 1850 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1850, 222. lap, 336. sz. – Krnács Pál keresztelése (szül. máj. 1., ker. máj. 2.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
21 1872 · házassági anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, esketési anyakönyv, 1872, 92. lap, 23. sz. – Krnács Pál és Orvos Judit esküvője (1872. január 16.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
22 1872 · hirdetési könyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, szlovák nyelvű hirdetési könyv, 1871–1875, 96. lap – Pavel Krnáč és Juda Orvoš jegyesek, szülőkkel
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
23 1856 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1856, 551. sz. – Krnács Márton keresztelése (szül. júl. 27., ker. júl. 30.)
FamilySearch, Békéscsaba evangélikus egyházi anyakönyvek FamilySearch ↗
24 1878 · házassági anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, esketési anyakönyv, 1878, 71. sz. – Krnács Márton és Zsilák Mária esküvője (1878. május 13.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
25 1878 · hirdetési könyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, hirdetési könyv, 1876–1879, 121. lap – Martin Krnáč és Mária Žilák jegyesek, szülőkkel
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
26 1859 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1859, 120. lap, 371. sz. – Zsilák Mária keresztelése (apja Zsilák Mihály, anyja Havran Mária)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
27 1855 · házassági anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, esketési anyakönyv, 1855, 26. lap, 35. sz. – Zsilák Mihály és Havran Mária esküvője (1855. október 22.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
28 1866 · halotti anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, halotti anyakönyv, 1866, 292. lap, 177. sz. – Zsilák Mihályné Havran Mária halála (1866. március 30.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
29 1851 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1851, 322. lap, 978–979. sz. – az ikrek, András és Zsófia keresztelése (szül. dec. 21., ker. dec. 22.)
FamilySearch, Békéscsaba evangélikus egyházi anyakönyvek FamilySearch ↗
30 1848 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1848, 142. lap, 820. sz. – András keresztelése (Laczo András és Kovács Sófia fia; † 1848. október 13.)
FamilySearch, Békéscsaba evangélikus egyházi anyakönyvek FamilySearch ↗
31 1850 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1850, 267. sz. – Pataj Judit keresztelése (szül. ápr. 4., ker. ápr. 6.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
32 1838–1855 · keresztelési anyakönyvek
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyvek, 1838–1855 – Pataj György és Botyánszki Mária gyermekeinek keresztelései (1838 Mária, 1840 Dorottya, 1841 György, 1843 György, 1844 Mihály, 1846 Dorottya, 1848 Mária, 1853 György, 1855 Zsófia); mindegyikben Milyo Mátyás és Lapjen Mátyásné Judit a keresztszülő
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
33 1871 · házassági anyakönyv és hirdetés
Békéscsabai evangélikus egyházközség, esketési anyakönyv, 1871, 76. lap, 145. sz., a szlovák nyelvű hirdetési könyv és a házassági mutató – Laczó András és Pataj Judit esküvője (1871. június 6.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
34 1920 · halotti anyakönyv
Békéscsaba, polgári halotti anyakönyv, 1920, 149. sz. – Mazan János halála (1920. február 28.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
35 1911 · halotti anyakönyv
Békéscsaba, polgári halotti anyakönyv, 1911, 142. sz. – Mazán Jánosné Maczák Ilona halála (1911. február 18.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
36 1845 · házassági anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, esketési anyakönyv, 1845, 93. lap, 66. sz. – Krnáts Márton és Mijawetz Katalin esküvője (1845. október 30.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
37 1827 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1827, 260. lap – Catharina keresztelése (apja Martinus Baliga, anyja Juditha)
Családi gyűjtemény (anyakönyvi másolat)
38 1846 · házassági anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, esketési anyakönyv, 1846, 107. lap, 92–93. sz. – a testvérek, Laczó János és Laczó András kettős esküvője (1846. november 3.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
39 1871 · halotti anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, halotti anyakönyv, 1871, 332. lap, 697. sz. – Krnács Mártonné szül. Baliga Katalin halála (1871. szeptember 12.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
40 1903 · halotti anyakönyv
Békéscsaba, polgári halotti anyakönyv, 1903, 92. sz. – Laczo András halála (1903. január 30.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
41 1906 · halotti anyakönyv
Békéscsaba, polgári halotti anyakönyv, 1906, 576. sz. – özv. Laczó Andrásné Kovács Zsófia halála (1906. június 21.)
FamilySearch, Békéscsaba polgári anyakönyvek (Csongrád Megyei Levéltár mikrofilmje) FamilySearch ↗
42 1835 · házassági anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, esketési anyakönyv, 1835, 459. lap, 99. sz. – Patay György és Botjanszky Mária esküvője (1835. november 10.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
43 1864 · halotti anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, halotti anyakönyv, 1864, 185. lap, 828. sz. – Patay Györgyné Botyansky Mária halála (1864. szeptember 1.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
44 1872 · halotti anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, halotti anyakönyv, 1872, 413. lap, 660. sz. – Patay György halála (1872. október 14.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
45 1809 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, vegyes anyakönyv 1792–1824, 1809, 262. lap, 629. sz. – Georgius keresztelése (apja Martinus Patay, anyja Helena)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
46 1812 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, vegyes anyakönyv 1792–1824, 1812, 306. lap, 229. sz. – Georgius keresztelése (apja Michael Pataj, anyja Juditha)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
47 1829 · házassági anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, esketési anyakönyv, 1829, 426. lap, 96. sz. – Mazan János és Kesjar Dorottya esküvője (1829. november 17.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
48 1835 · halotti anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, halotti anyakönyv 1817–1839, 1835, 293. lap, 283. sor – Sophia Uhrin halála (1835. április 21.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
49 1837 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, keresztelési anyakönyv, 1837, 61. lap, 773. sz. – Juditha keresztelése (apja Paulus Lazo, anyja Juditha Novak)
FamilySearch, Békéscsaba evangélikus egyházi anyakönyvek FamilySearch ↗
50 1820 · házassági anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, házassági anyakönyv, 1820. november – Laczó Pál és Novák Judit (Novák János leánya) esküvője; a bejegyzés a családi kutatás korábbi lelete
Családi kutatás (kép nélkül)
51 1802 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, vegyes anyakönyv 1792–1824, 1802, 107. lap, 36. sz. – Paulus keresztelése (apja Joannes Latzo, anyja Maria; 1802. január 19.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
52 1799 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, vegyes anyakönyv 1792–1824, 1799, 69. lap, 391. sz. – Juditha keresztelése (apja Joannes Novak, anyja Juditha)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
53 1800 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, vegyes anyakönyv 1792–1824, 1800, 84. lap, 374. sz. – Juditha keresztelése (apja Joannes Novak, anyja Elisabetha; 1800. augusztus 3.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
54 1820 · házassági anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, házassági anyakönyv 1792–1824, 1820, 21. sor – Joannes Kovats és Sophia Georgii Uhrin esküvője (1820. február 8.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
55 1800 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, vegyes anyakönyv 1792–1824, 1800, 82. lap – Sophia keresztelése (apja Georgius Uhrin, anyja Helena; 1800. május 25.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
56 1852 · halotti anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, halotti anyakönyv 1846–1852, 1852, 288. lap, 120. sz. – Kovács János halála (1852. április 3.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
57 1771 · keresztelési anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, vegyes anyakönyv, 1771, 340. lap – Maria keresztelése (apja Martinus Huszár, anyja Catharina; 1771. november 1.)
Családi gyűjtemény (anyakönyvi másolat)
58 1829 · halotti anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, halotti anyakönyv 1817–1839, 1829, 163. lap, 545. sz. – Maria Huszár halála (58 év 9 hónapos; szülei Martinus és Catharina, férje Joannes Laczo)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
59 1791 · házassági anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, vegyes anyakönyv 1776–1793, 1791, 435. lap – Joan Lacho és Maria, Paulus Juhás[?] özvegye esküvője (1791. február 21.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
60 1828 · halotti anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, halotti anyakönyv 1817–1839, 1828, 149. lap, 507. sz. – Joannes Laczo halála (37 éves; szülei Joannes és Maria)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek
61 1781 · házassági anyakönyv
Békéscsabai evangélikus egyházközség, vegyes anyakönyv 1776–1793, 133. lap, C 92 – Georgius Uhrin és Helena Wandlik esküvője (1781. november 27.)
matricula.hu – Evangélikus Országos Gyűjtemény, békéscsabai ev. anyakönyvek

A munka módszere

A családtörténet kizárólag a felsorolt okiratokra épül; új kutatás nem készült hozzá, és hiányzó adatot sem pótol feltételezés. Ahol egy kapcsolat nem bizonyított, a szöveg és a családfa is jelöli: a valószínű kapcsolatot több egybehangzó adat támasztja alá, a lehetséges egyetlen jelölt bejegyzésen vagy névegyezésen alapul.

A történelmi háttérrészek forrásai az egyes részeknél, a Források pont alatt olvashatók. A családtörténet könyv formában is letölthető: A Laczó család felmenői (PDF, 7 MB).

Összeállítva 2026 októberében.

A Laczó család felmenői

A teljes felmenőtábla

Laczó László és Laczó Márta

#1 Laczó László sz. 1946 Biztos

Két nap a történelemben

1946. november 30., szombat

Magyarországon

A világban

1949. április 22., péntek

Magyarországon és magyar vonatkozásban

A világban

Békéscsaba a két világháború és az újrakezdés idején

Szülők

Laczó László és Krnács Ilona

#2 Laczó László 1921–1979 Biztos

#3 Krnács Ilona 1923–2020 Biztos

A gyarapodó Békéscsaba: a kiegyezéstől az első világháborúig

Nagyszülők

Laczó János

#4 Laczó János 1898– Biztos

Bogár Mária

#5 Bogár Mária 1904–1960 Biztos

Krnács Mátyás

#6 Krnács Mátyás 1877– Biztos

Krnács Mária

#7 Krnács Mária 1882– Biztos

Forradalom, jobbágyfelszabadítás, vasút: Békéscsaba 1848 és 1867 között

Dédszülők

Laczó András és Mazán Erzsébet

#8 Laczó András 1873– Biztos

#9 Mazán Erzsébet 1875– Biztos

Bogár Ferenc és Bezzeg Mária

#10 Bogár Ferenc kb. 1869–1925 Biztos

#11 Bezzeg Mária kb. 1873– Biztos

Krnács Pál és Orvos Judit

#12 Krnács Pál 1850– Biztos

#13 Orvos Judit kb. 1852– Biztos

Krnács Márton és Zsilák Mária

#14 Krnács Márton 1856–1925 Biztos

#15 Zsilák Mária kb. 1859– Biztos

A reformkor és a jobbágyvilág alkonya

Ükszülők

Laczó András és Pataj Judit

#16 Laczó András 1851–1927 Biztos

#17 Pataj Judit 1850–1927 Biztos

Mazán János és Maczák Ilona

#18 Mazán János kb. 1837–1920 Biztos

#19 Maczák Ilona kb. 1839–1911 Biztos

Bogár Ferenc és Danila Anna; Bezeg Dániel és Such Judit

#20 Bogár Ferenc – 1925 előtt Biztos

#21 Danila Anna – 1925 előtt Biztos

#22 Bezeg Dániel Valószínű

#23 Such Judit Valószínű

Krnács István és Glonda Judit; Orvos András és Krašňi Mária

#24 Krnács István Valószínű

#25 Glonda Judit – 1872 előtt Valószínű

#26 Orvos András Valószínű

#27 Krašňi[?] Mária Valószínű

Krnács Márton és Baliga Katalin

#28 Krnács Márton kb. 1825– Biztos

#29 Baliga Katalin kb. 1827–1878 előtt Biztos

Zsilák Mihály és Ilona

#30 Zsilák Mihály Biztos

#31 Ilona (Kovský[?]) Biztos

Szépszülők

Laczó András és Kovács Zsófia

#32 Laczó András kb. 1828–1903 Biztos

#33 Kovács Zsófia kb. 1830–1906 Biztos

Pataj György és Botyánszki Mária

#34 Pataj György kb. 1809–1872 Biztos

#35 Botyánszki Mária kb. 1818–1864 Biztos

Mazán János és Kesjár Dorottya; Maczák András és Uhrin Zsófia

#36 Mazán János Biztos

#37 Kesjár Dorottya Biztos

#38 Maczák András Biztos

#39 Uhrin Zsófia Biztos

Krnács András és Kiss Anna; Baliga Márton és Judit

#56 Krnács András – 1845 előtt Valószínű

#57 Kiss Anna – 1845 előtt Valószínű

#58 Baliga Márton – 1845 előtt Valószínű